Az 1957. október 15-én kiadott vezérkari főnöki intézkedés alapján kezdődött az új kiképzési év, mely a repülő csapatok új állománytáblájának kialakításakor 20 db MiG-17F, 6 db MiG-17PF, 93 db MiG-15 "Sas", 11 db MiG-15 bisz, 21db MiG-15 UTI (gyakorló) vadászrepülőgépet, valamint 46 db Jak-11 és 38 db Jak-18 motoros gyakorló repülőgépet vehetett figyelembe. Az új hadrend szerint 1957. április 15-ével felállításra került az előzőekben említett Repülőkiképző Központ (RKK) Vörösmarty Béla őrnagy parancsnokságával, december 7-ével pedig ismét megalakult az Országos Légvédelmi Parancsnokság Borbás Máté vezérőrnagy vezetésével, repülő-helyettese Hinek Emil őrnagy volt. A 35. és 50. Vadászrepülő Ezredek állományából megalakult az 1., a 24. Vadászrepülő Ezred állományából pedig a 2. vadászrepülő-kiképző század Taszáron, Pápay Gyula és Sallai József századosok parancsnoksága alatt. Kecskeméten alakult meg a 62., a 47., és a 31. Vadászrepülő Ezredekből a 3. vadászrepülő-kiképző század Paár Ferenc őrnagy parancsnokságával. Ugyancsak Kecskeméten hozták létre a 16. Önálló Szállítórepülő Század és a 37. Önálló Felderítőrepülő Század állományából kialakított felderítő rajt, Szeidl József százados parancsnokságával. Az RKK állománya 1957-ben összesen 1377 fő, repülőgépeinek száma pedig 96 darab volt, amely a következő év tavaszán 2276 fővel és ezen belül 290 fő hajózó létszámmal folytathatta kiképzését. Az 1. század áttelepült Sármellékre a repülőtechnika létszámában az újabb 6 db MiG-17PF típussal való bővülés jelentett változást. A tisztképzés az Egyesített Tiszti Iskolán és az ennek állományába tartozó II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolán folyt. Az itt repülőtiszti hivatást választó növendékek részére az OLP alárendeltségében Jak-18-as gyakorlógépekkel egy iskolaszázadot állítottak fel Szászi Béla százados parancsnoksága alatt 1958 tavaszán és 19 fővel áprilisban kezdődött meg a MiG-17PF repülőgépekre való ismételt kiképzés is. A kiképzés végére 6-6 darab repülőgépet helyeztek taszárra és Kecskemétre, amelyen a már újra kiképzett repülőgépvezető állomány éjjel jó időben készültségi szolgálatot láthatott el. Az RKK ismételten egy újabb szervezetre történő ellátását 1958. szeptember 1-én kezdte meg, amely a honi légvédelem haderőnemen belül, egyik fegyvernemként a honi vadászrepülő fegyvernemet jelentette. Az RKK megmaradt önálló hadrendi elemként és létrejöttek a 31. a 47. és az 59. Vadászrepülő Ezredek Taszár, Sármellék és Kecskemét repülőtereken. A 86. Vegyes-repülő Század is Kecskeméten települt és az OLP közvetlen alárendeltségéből is az RKK alárendeltségébe került a budaörsi repülőkiképző század 16 db gyakorló Jak-18-as repülőgéppel. A létszám 2876 főre, a repülőgépek száma pedig 12 db MiG-17PF, 50 db MiG-15 bisz, 18-18 db MiG-15 UTI, Jak-11 és Jak-18, 4db Jak-12, 2 db Il-28, 1 db UIl-28 és 2 db Li-2 mennyiségre változott. 1959-ben kezdődött a MiG-19 típusú repülőgépek hadrendbe állítása. A következő év november 20-án a 47. vadászrepülő ezred az RKK-tól az OLP közvetlen alárendeltségébe került. Ekkor merült fel a MiG-21P repülőgép fogadására való felkészülés lehetősége is a honi légvédelem keretében - ezt célozta egyébként az előző alárendeltségi viszony megváltoztatása is - amely haderőnem a Varsói Szerződés légvédelmi rendszerének első haműveleti-harcászati lépcsője volt. Végül a rendszeresítésre kerülő repülőtechnika a MiG-21F-13-as volt, 1960. július 1-én a 47. Önálló Vadászrepülő Ezred megkezdte Pápa repülőterére való települést. A következő év júliusában az OLP keretén belül megkezdődtek az új, légvédelmi szervezetre való áttérés munkái. Veszprémben megalakult az I. Honi Légvédelmi Hadosztály Menyhárt András ezredes parancsnoksága alatt, az összes vadászrepülő erő ideiglenes alárendelésével. A hadosztály repülőfőnöke Szabó József őrnagy volt, aki a pályázat elkészítésében volt segítségünkre és lehetővé tette számunkra a 2. számú riport elkészítését, amelyben beszámolt további saját sorsának alakulásáról és a repülő erők tevékenységéről. Az RKK 1961. július 31-én szűnt meg, helyette Szolnokon felállításra került a Kilián György Repülő Műszaki Tiszti Iskola.

A későbbiek során megalakulásra került az OLP alárendeltségében egy újabb honi légvédelmi hadosztály, amelyek összevonásából végül hadtest lett, illetve a repülőtechnika korszerűsítésével egy időben kis és közepes, majd végül nagy hatótávolságú honi légvédelmi rakéta-osztályok, dandár és ezred csoportosításban való felállítása kezdődött meg. A radar-felderítés korszerüsítése is folytatódott különböző hullámtartományban működő berendezések telepítésével, a vezetési rendszer bizonyos folyamatainak segítése érdekében az automatizálás is megkezdődött és a 80-as évek elejéig folytatódott. A csapat-légvédelem is korszerű rakéta-fegyverzetet kapott, felderítési információkkal történő ellátása érdekében a szárazföldi csapatok alárendeltségében külön radar-berendezéseket üzemeltető századok és zászlóalj tevékenykedett. A szárazföldi csapatok légi támogatásában és különböző hadműveleti-biztosítási feladatok végrehajtásában résztvevő repülőerők tevékenységének vezetése érdekében szerveződött a haderőnem parancsnokságának alárendeltségében a Csapatrepülő Parancsnokság. Mindezek természetesen többszöri folyamatos átszervezésekkel és átalárendelésekkel jártak, amelyek részletezését a későbbiek során tervezzük elvégezni. Ezen részletek fontosak ugyan, azonban sajnos a korábban ismertetett Magyarország területe feletti légterének védelmére vonatkozó és a későbbiekben egyre erősödő légvédelmi rakéta központú felfogás alapján kialakított rendszer korszerűségén nem sokat változtatnak. Annak megítélése pedig, hogy a végső formájában 1990-ben létező rendszer milyen korszerűségi szinten állt olyan realitás, amelyet a légi hadviselésben bekövetkezett további változások figyelembe vételével szükséges vizsgálni. Ez utóbbi pedig már a hidegháború befejezésére tett hivatalos nyilatkozatok elhangzása után a légi hadviselés vélhetően egyik új korszakának első időszakára esik majd, amelynek időszakait előre meghatározni teljes pontossággal most még nem lehet.