Zrínyi Miklós a sakkról:
Mégis más hasonlatosságot mondok: hasonló a vitézség a skakjátékhoz: szemesnek kell lenni az embernek és gondosnak, minden gyalogra, minden lovasra, minden bástyára és minden egyéb fára minduntalan szorgalmatos gondot kell viselni. De mégsem elég ez; valamint az maga fájára ember visel gondot, szintén ugy kell az ellenségére, és minden gyalognak s minden legalábbvaló fának igyekezetit penetrálni és általjárni kelletik, egyebiránt bizonyára egy rosz gyalog a királynak skakmattot fog adni, az az ugy megszorítja, hogy ki nem tud helyéből menni, hanem ott vesz. Illyen bizonyára a vitézség is, a hol nem elég tudnunk könnyü lovasoknak, fegyvereseknek, gyalogoknak, mindenféle külömb fegyverü és nemzetü vitézeknek módját, hivatalját, szükségét, erejét, tehetségét és periculumját, hanem valamint ezeket mind tudni kell, ugy szintén az ellenségét is ismérnünk, és az ő hadának és mindenféle állapatjának minden részét, minden igyekezetit és tehetségét kell általlátnunk, ugy annyira, hogy mihant az ellenség táborábul megmozdul, legkissebbik dolog is imaginálnunk kell magunkban mindent a kit cselekedhetik, a mit a ratio mutathat; és ha ártásunkra vagy hasznunkra lehet, mindjárt operálnunk a szükség szerint, és semmit el nem mulatnunk
