Hardicsay Péter:
A sakkozók speciális személyiségtulajdonságai és ezek hatása a teljesítményre
|
|
Magyar Sporttudományi Társaság, Sakk- és Sakkelméleti |
Mit fejleszt a sakk fiatalkorban? [1]
•
Akaraterőt
•
Koncentrációt
•
Növeli
az önbizalmat, ezáltal kooperációra késztet
•
A figyelmet
•
A rövid- és hosszú távú memóriát (RTM és HTM)
•
A kompetenciát: ami pszichológiailag meghatározott
rendszer, amikor a tanulás módjai, a fejlődés és a fejlesztés lehetőségei
öröklött sémákon alapulnak.
•
A
kompetencia fejlődése nagyrészt életkorhoz kötött, ebben a fiatalkor a
kitüntetett életszakasz. (Csapó Benő 2004)
•
Alacsony
szorongásszintet eredményez
•
A transzfer képességet. Az új helyzetekhez való
alkalmazkodás elsősorban a transzfer jelenségen keresztül ragadható meg
•
A sakk esztétikájának megismerése, elsajátítása a
művészi képességeket és az elvont gondolkodást erősíti. Ide tartozik a
többszörös áramlatélmény (flow)
•
A tervezést, célirányos gondolkodást
•
A fiatal rendszerszemléletet tanul és alkalmaz
következetesen
•
Az intuitív részképességet kismértékben fejleszti. Az
intuíció magas szintje lehetővé teszi a gondolati előrelátást, előretervezést
könnyen át nem tekinthető helyzetekben. A sakknagymesterek számára a több
tízezer gondolkodási tömb biztos birtoklása mellett az intuíció biztosítja azt
a többletet, amit számítógép sohasem érhet el
• A szabályok és az etika ismeretét (gyorsjátékban is meg kell őriznünk a higgadtságunkat.)
1. ábra
• Az agresszió szabályozottan épül le (nevelési előny, nézzük meg például a játszó fiatalokat)
2. ábra
Fiatal (gyermekkorú) nagymesterek
•
Ma már két fiatal férfi szerzett 12 éves korban sakk
nagymesteri címet, Sergey Karjakin és
Magnus Carlsen
•
A nagymesteri korhatár rohamosan csökken. Ma már 8
évesek számára is van korosztályos nemzetközi bajnokság!
• Családban ezt az edzési szintet nehéz produkálni, profi edzőket kell alkalmazni
A Kínai Sakkiskola szemléletmódja [2]
a Kínai Sakkiskola című könyvében Liu Wenzhe országos főedző a sakk intuíciót 4 részre osztja: 1. fantázia, vizualizáció, megérzés (imagination, visualisation, divination); 2. ihlet (inspiration); 3. szórakozás, érzés és különböző emberi kedélyállapotok (passion, feeling, various human moods); 4. pozíció érzék (positional sense)
A pozíció érzék jellemzői
három kategóriába sorolhatók:
•
1. kombinált
érzékek (1-20), melyek tovább osztódnak stratégiai (1-12) és taktikai
érzékekre (13-20)
•
2. speciális
érzékek (21-28)
• 3. idő érzékek (29-34)
34 szempontot sorol fel a pozíció érzék jellemzésére
1. pozíciós intuíció ,(a hatodik
érzék) /positional intuition/;
2. teljességi érzék /sense of
totality/;
3. megnyitási érzék /sense of
opening/;
4. középjáték érzék /sense of
middlegame/;
5. végjáték érzék /sense of
endgame/;
6. feladványszerzési érzék / sense akin to the composition of studies/;
7. anyagi érték érzéke (a könnyen
beváltható értékek érzéke)/sense of material values/;
8. áldozati érzék(a stratégiai
érzéknek alárendelve)/sense of sacrifice/;
9. dinamikus egyensúlyi érzék
/sense of dynamic equilibrium/;
10. irányítási érzék /sense of direction/;
11. speciális és váratlan helyzet
megérzése/ foreboding that there is something special and unexpected in the
position/ ;
12. győzelmi-, döntetlen-,
illetve vereségi érzék/ sense of victory and defeat/;
13. taktikai megérzés (taktikai
lehetőség megérzése) /sense of tactics/;
14. valami később bekövetkező
megérzése /sense of still preserving someting for later use/;
15. általános lépési érzék (a legcélravezetőbb lépés megérzése)/ sense of the obscure move/;
16. a fenyegetés erősebb, mint a
végrehajtás /the treat stronger than the
execution/ ;
17. a túlcsordulás elkerülése
/avoidance of excess/
18. lendület- és
lelkiállapotkontroll /controll of impulse and mood/;
19. pillanat érzék /sence of
nuance/;
20. rend és ütem érzék /sense of order and sequence/;
21. koordináció /co-ordination/;
22. térérzék /sense of space/;
23. forma és izom érzék /sense of
form and muscle/;
24. erősség és gyengeség érzéke
/sense of strength and weakness/;
25. súly és könnyedség érzéke
/sense of weight and lightness/;
26. vékonyság és vastagság érzéke /sence of thin and thick/;
27. támadási és védekezési érzék
a bábok mozgásában /sence of depth/;
28. rugalmasság /elasticity/;
29. támadó és védő lépések érzéke
/sence of offensive and defensive moves/;
30. lehetőség érzék /sence of
opportunity/;
31. ütemérzék /sence of tempo/;
32. sebesség érzék /sence of
speed/; 33. ritmusérzék /rhythmic sence/;
34. a döntéshozatal intuitív
megragadása /sence of urgency/
A
felsoroltak között kapcsolat és egység van.
"Az
emberek hatékony vezetésének kulcsa az individualizáció"[3]
A tanulás és a teljesítmény
•
Egyszerre kell
tudni a tanulást szabványosítani és a személyre szabni is
•
A tanulási folyamatok gyorsabban növelik a munka
termelékenységét, mintha megpróbálnánk a régit lebontani és helyette valami
újat létrehozni, ami viszont kihatással van a korlátolt erőforrások elosztására
•
Képessé kell
válni, és másokat is azzá kell tenni, hogy a kíváncsiságot válasszák az
abszolút bizonyosság helyett, hogy egy jobb élet lehetőségét válasszák az egyszerű
életben maradás helyett, és a boldogulásra való esélyt a puszta túlélés helyett
•
A hosszú távon jelentkező előnyöket kell választani a
rövidtávon jelentkező hátrányok elkerülése helyett
•
Meg kell növelni a szociális és a pszichológiai tőkét
• Ma a csúcsteljesítmény alapja az általunk létrehozott, egyéni és vállalati szintű többlet. Ebből következik, hogy a 21. század új vezetői paradigmája a gyógyítás helyett a megelőzés (például a mentálhigiéné-lelki egészségvédelem-) kell, hogy legyen
Az éles elme hogyan lát előre?
•
Hogyan látható előre, mi a következő lépés, ha változás
következik be az életünkben (az élet stratégiájának változása)?
• A legnagyobb vállalkozók egyben nagy művészek, feltalálók és üzleti zsenik is voltak, sőt még ennél is többek: meglehetősen jó szociológusnak is bizonyultak. Kiválóan ötvözik a különböző területekről származó tudást és ötleteket. Ez az éles elme előrelátása kombinatív úton. Az ilyen lehetőségek minden szinten, időben és térben megtalálhatók. A szervezeti szinten használt megoldásokat egyéni szinten is alkalmazhatjuk
Kombinatív képesség tanítása
•
A sakk egyik fő alkotója, módszere, a kombinatív
képesség, tehát a sakk tanulásával nagymértékben fejleszthető. A kombinatív
képesség fejlesztése a sakkban már az első partitól kezdve alkalmazásra kerül.
A sakkban célszerű a kombinatív képesség tanítását összekapcsolni az esztétikai
és az etikai neveléssel. Ez a képesség a problémamegoldás kulcsa
•
Miért nem adod már fel? (a tekintet fiatal korban még
mindent elárul, de a higgadtság végig megmarad. Az adott állásban a sötét
rövidesen védhetetlen mattot ad, de türelmesen várja ellenfele kapitulációját.)
3. ábra
A
téma által indukált új – pedagógiai tartalmú és a teljesítménnyel összefüggő –
hipotézisek, melyeket szeretnék igazolni, illetve kutatókkal igazoltatni:
1. az élethosszig tartó tanulás elve
által javasolt folyamatos önképzés együttmozog a sakkbeli állásmegítéléssel,
mely folyamatosan fejlődik
2. a teljesítőképes-, és az alkalmazható
tudás megszerzésére irányuló képzés és önképzés leggazdaságosabb módja a
sakkbeli állásmegítélés fejlesztése
Felhasznált irodalom:
[1] Hardicsay Péter: Miért
gondolkodik másként a sakkozó? 2. kiadás Spirál, Budapest, 2005.
[2] Liu Wenzhe: Kínai Sakkiskola.
Batsford, London, 2002.
[3] Dr. Jonas Ridderstråle – Kjell A. Nordström: Funky business - A tehetség táncoltatja a
tőkét. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti
Kiadó Kft. Budapest, 2001.