|
|
nemzetközi sakkmester, |
„Álmodsz és játszol”
Márai
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A királyos játék világméretű elterjedését nagymértékben
segíti a világháló kiépülése. Most már milliók és milliók fedezhetik fel a
sakkbéli gondolkodás nemes örömét, megízlelhetik a győzelmet. Néhány kattintás
és elénk tárul Kaszparov távoktató programja, vagy
éppen egyenesben láthatjuk a VB páros meccs döntőjét, esetleg távoli földrészen
élő sakkbaráttal mérkőzhetünk. A világ vezető telefontársaságai szolgáltatásaik
között a sakkjátékot is ajánlják. A tudományos élet számos területén
kutatásokat szerveznek. Élénk érdeklődés kíséri a sakkozók-főleg vezető
nagymesterek-gondolkodásának titkait (az információhoz való viszonyulás,
befogadás, tárolás, kiválasztás, döntési képesség, a hibakijavító képesség,
probléma megoldás…). Néhány érdeklődő „társterület”: agykutatás, kibernetika,
katonastratégia, gazdaságfilozófia, matematika, pszichológia, pedagógia,
művészetek...Valamennyi felsorolt terület
közül-világszerte- a pedagógiai alkalmazás nyerte a legnagyobb lendületet az
utóbbi időben. Számos ország közoktatásában kitüntetett helyet foglal el a sakk
oktatása. Hazánkban sem ismeretlen (pl.: a Zsolnay-módszer)
a kísérleti-jellegű sakkoktatás. A pedagógusok úgy tekintenek a sakkjátékra,
mint személyiségformáló, jellemnevelő, készség-képességfejlesztő módszerre.
Mindez játékos tanulás és barátságos versengés keretében, osztályozás nélkül
valósulhat meg.
Magam a
sakkoktatás számos területét bejártam. Hosszú éveken át voltam az ifjúsági
válogatott edzője, sokáig vezettem a hallássérültek legjobbjait, OB 1-es csapat
vezetőedzői teendőit is elláttam, valamint számos országos tábor munkájában
vettem részt. Legtöbbet mégis óvodásokkal és kisiskolásokkal foglalkoztam
kizárólag szakkör keretében. Itt említem meg, hogy jónéhány
iskolában (pl.: Veresegyháza) óriási lelkesedéssel, és sokszor kiváló
eredménnyel folyik az oktatás. Az alsó tagozatosokra szabott 4 éves programból
most a legfontosabbat, az első osztályosok számára készített tanmenetet
vázlatos formában mutatnám be.
Célok
·
általános készség, képesség-fejlesztés
·
matematikai készségfejlesztés
·
a sakkjáték alapjainak elsajátítása
·
a játék megszerettetése
·
a tudás elmélyítése (később)
·
jellemformálás
Tevékenységi
formák
A sakkoktatás a
többi készségfejlesztő tárgyhoz hasonlóan, valamint a játék jellegéből fakadóan
nem verbális tevékenységi formákat igényel:
·
egymás elleni gyakorlójátszmák
·
szimultánokon való részvétel
·
tanácskozási játszmák váltása
·
egyszerű és bonyolult kombinációk megoldása
·
könnyed villámjátszmák sakkórával
·
házi versenyek
·
csoportokban történő feladatmegoldás
·
játszmaelemzés
Kívánatosnak
látszik az elméleti és gyakorlati arányának helyes meghatározása. Ez
csoportonként változó lehet. Általában 7:3 arány
egészséges a gyakorlat javára.
Az oktató szerepe
A tanterv
sikeressége nagymértékben függhet az oktató szakmai felkészültségétől és
pedagógiai érzékétől. Az oktató egyfelől elméleti oktatást tart, másfelől
szervezi és irányítja a játékot. Szimultánt ad, segít az elemzésekben
elemzi a tanítványok játszmáit, megfigyel, feljegyzéseket készít és kijavítja a
hibákat. A sakkoktató elvben pedagógus és sakkozó egy személyben. Fognia,
éreznie kell a gyermeki világot. Kezdetben az érdeklődés felkeltése, majd a
játék megszerettetése a feladata. Igen fontos, hogy minden diáknak része legyen
sikerélményben, valamint olyan légkör kialakítása, amelyben a gyerekek jól
érzik magukat, motiváltak, látják a játék szépségét.
Ellenőrzés,
értékelés
Gyakorlati
formában történik
·
versenyek
·
egylépéses mattok
·
kombinációk
·
logikai feladatok
Felszerelés,
segédeszközök
·
demonstrációs tábla
·
az osztálylétszámnak megfelelő sakk-készlet
·
játszmalapok, versenytáblázatok
·
munkafüzet (Fekete József) – félévtől
·
sakkóra
Megjegyzendő,
hogy a beruházást tekintve egyszeri kiadásról van szó, vagyis gazdaságos.
Módszertan
·
életkori szempontok figyelembevétele
·
egyéni és csoportos szempontok
·
fokozatosság elve
·
tervszerűség
·
hatékony elsajátíttatás
·
begyakoroltatás, rögzítés
·
megtévesztéses felismertetés
Az elméleti anyag
beosztása (évi 32 óra esetén)
·
meseszerű sakktörténet érdekességekkel, vázlatos
formában
·
a sakktábla megismerése (mezők, pontok, vonalak)
·
ismerkedés a figurákkal, a készlet felállítása
·
a bábuk menetmódja (király, gyalog, bástya,
futó, vezér, huszár)
·
a figurák értéke – értékelmélet
·
az ütőkör és az ütés fogalma, a védés,
ütésváltás
·
a sánc (rövid-hosszú);
gyalogátváltoztatás; menetközbeni ütés
·
a sakkadás, a sakk elhárítása
·
a matt fogalma, a játék végső célja
·
mezők meghatározása, (koordináta-rendszer)
·
elemi matt-képek (egy és két bástyával,
vezérrel…)
·
a patt, amikor csak két király marad, a
döntetlen fogalma
·
egylépéses mattok
·
a megnyitás alapelvei
·
a kettős támadás fajtái
·
kötés (a királyt védő bábu
kötésbe kerül)
·
elemi gyalogvégjáték
Megjegyzem, hogy egyéb logikai játékokat is tanítok,
melyeket nagyon szeretnek a gyerekek. (Pl.: gyalogháború, tisztháború, királyok
csatája, kutya-farkas, francia sakk, robbanó sakk, tandem, kétlépéses sakk.) Az
éves tanterven belül célszerű havi bontásban gondolkozni, a változó
körülményeknek megfelelően, kellő hozzáértéssel lehetséges az elméleti anyag
bizonyos átcsoportosítása.
A sakkoktatás
értelemre gyakorolt kedvező hatásai:
(a sakk tanulása
során várhatóan ezek a képességek fejlődhetnek), Felsorolás a teljesség igénye
nélkül:
·
dinamikus, ellenirányú gondolkodás
·
logikai képesség
·
összpontosítás
·
gyors gondolkodás
·
átlátó, átfogó-képesség
·
helyzetfelismerés, helyzetfelmérés
·
elemzés
·
értékelés
·
megkülönböztetés
·
döntésképesség
·
szervezés, vezetés, irányítás
·
leleményesség
·
kombinatorika
·
problémamegoldás
·
minőségi gondolkodás
·
elvont gondolkodás…
Mivel a tudományos szintű sakkoktatás még csak most van
kialakulófélben ezért az én meglátásaim is kiegészítésre
szorulhatnak.
A tehetségek kiválasztódását segítő
megfigyeléseket, méréseket ugyan végeztem, de ezek a minden igényt kielégítő
tudományos szempontoknak aligha felelnek meg maradéktalanul. Ezen a ponton
feltétlenül szükséges szakember bevonása.
Kívánatos lenne a sakkoktatás módszertanának tudományos
szintű kialakítása, valamint az oktatást segítő könyvek kiadása. Hasznosnak
látnám konferenciákat szervezni tanárok és edzők számára, ahol tapasztalatainkkal
gazdagíthatnánk egymást.
Végszóként megállapíthatom, hogy a sakk nemcsak okosít,
hanem tartalmas, értelmes időtöltést biztosít, és sok örömet szerez a
művelőjének. Úgy gondolom igaz Tarrasch mondása,
miszerint:
„Sajnálom azokat, akik
nem ismerik a sakkjátékot, olyanok ők, mint aki nem találkozott a szerelemmel.”
Remélem, hogy ezt a korszakosnak mondható rendezvényt a
későbbiekben majd hasonlók követik.
Köszönöm figyelmüket!
[1]. Maróczy Géza: A modern sakk vezérkönyve; Magyar sakkvilág
(1940)
[2]. Maróczy Géza: A kezdő sakkozó vezérkönyve; Magyar
sakkvilág (1941)
[3]. Maróczy Géza: A haladó sakkozó vezérkönyve; Magyar
sakkvilág (1942)
[4]. Barcza Gedeon – Tóth László: Tanulj sakkozni; Sport
lap–és könyvkiadó vállalat (1951)
[5]. Asztalos Lajos –
Bán Jenő: A sakkjáték elemei; Sport lap–és könyvkiadó vállalat (1952)
[6]. Alföldy László – Jeney Ferenc:
Hogyan sakkozzunk?; Sport lap–és könyvkiadó vállalat (1956)
[7]. A sakkoktatás
módszertana – kézirat; szerkesztette Ozsváth
András (1966)
[8]. Baráti László: A
sakkoktatás módszertana – tanfolyami jegyzet (1977)
[9]. Karakas Éva: Támadás a király ellen; Sport (1976)