Az Árpád fejlesztés bizonyos értelemben iskolát teremtett, a tüzérséghez kapcsolódó eszközök fejlesztését vagy illesztési feladatok indítását ösztönözte, valamint egyes műszaki megoldásaival példát adott más automatizált vezetési rendszerek fejlesztésének indítására és végrehajtására. Az Árpád fejlesztés során számos olyan új kérdés is megfogalmazódott, amelyek megválaszolására tudományos kutatások indultak, kandidátusi értekezések, publikációk készültek, konferenciák kerültek megrendezésre.

Az első Árpád rendszer 1987-ben került a Magyar Honvédség rendszerébe. Ekkor ez volt az első rendszeresített, magyar fejlesztésű harctéri automatizált vezetési rendszer.

Azóta folyamatban vannak a Magyar Honvédség egy tüzérütegének NATO interoperábilissá tételére irányuló fejlesztési munkák. Ezek eredményeképpen a szóbanforgó üteg NATO normáknak megfelelő elemekből (zászlóalj tűztámogató részleg, század tűztámogató és tűzmegfigyelő pont, stb.) fog állni, és NATO normáknak megfelelő működést fog biztosítani.

A több mint húszéves fejlesztés eredménye nem csupán az Árpád rendszer létrejötte, a műszaki és harcászati alkalmazási eredmények, hanem a fejlesztés során szerzett tapasztalatok és az azokból levonható tanulságok is.

A fejlesztés folyamatára, fázisaira és módszereire vonatkozó, jelenleg érvényes előírások és végrehajtási utasítások döntő többsége a Varsói Szerződés idejében készült. Ezen okmányok számos, generációk által kiérlelt értékeket hordoznak, de az előző évtized változásai – a piacgazdaságra való áttérés, hazánk NATO csatlakozása – szükségessé teszi ezek átgondolását, és feltehetőleg átdolgozását.

Egy haditechnikai kutatási-fejlesztési feladat vitelében a fejlesztés teljes folyamatában három szereplő vesz részt:

Ez a felosztás három fő szereplőre azért új, mert a jelenlegi szabályzók az igénylő szerepét a fejlesztési folyamat néhány mozzanatára – az igény megfogalmazására, a döntési pontokon való részvételre, a csapatpróba lefolytatására – korlátozza. Az Árpád program tapasztalatai szerint az igénylőnek folyamatosan részt kell vennie a fejlesztési tevékenységekben – az igénylő szakembereinek műszaki ismereteket, a fejlesztő szakembereinek katonai ismereteket kell szerezniük, természetesen csak a szükséges mértékben.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy az eredményes fejlesztéshez a fenti szereplőktől külön-külön és együtt milyen képességek és tevékenységek várhatók el.

Az Igénylőnek pontosan kell ismernie saját fegyverneme feladatait, képesnek kell lennie a feladatot jól érthetően, egyértelműen, írásban megfogalmaznia. Ennek során az Igénylőnek a szükséges mélységig tájékozódnia kell a Katonai Fejlesztő Szervezet munkatársainál a megvalósítási lehetőségeket és azok alternatíváit illetően. Az Igénylő csak reálisan megoldható igényt támaszthat, és ezért az Igénylőnek meg kell szereznie a fejlesztés megítéléséhez szükséges műszaki ismereteket, meg kell ismernie a hazai kutatási-fejlesztési bázisok és a hadiipar képességeit.

Igen fontos további feladata az Igénylőnek a csapatoknál történő haditechnikai ellenőrző vizsgálatok, csapatpróbák előkészítése, megszervezése, a szükséges feltételek biztosítása. A csapatpróba helyszínei általában az Igénylő fegyvernem alárendeltségébe tartozó alakulatok, amelyek állománya gyakran vegyes érzelmekkel és ebből következően vegyes hozzáállással fogadja az új eszközt vagy rendszert. Ezért nagyon fontos a csapatok olyan mértékű bevonása a fejlesztési folyamatba, hogy az ott szolgálatot teljesítő állomány megértse a fejlesztés szükségességét, saját szerepét a csapatvizsgálatok során, és azt a hozzájárulást, amit a sikerhez hozzátehetnek. A csapatoknál már a fejlesztés indításakor tájékoztatást kell adni a későbbi bevezetés, alkalmazás, rendszerbeállítás körülményeiről, és a leendő alkalmazási hely érintett szolgálati személyeit a megfelelő mértékben be kell vonni a fejlesztési folyamatba. Ennek során feltétlenül érdemes javaslataikat, észrevételeiket meghallgatni. Emellett különös gondot kell fordítani a tisztek és a kezelőállomány kiképzésére is az új eszköz vagy rendszer vonatkozásában. Fontos, hogy ők az új technikával első alkalommal ne a csapatpróba kezdetekor találkozzanak, mert akkor nem lesznek képesek a csapatpróba lefolytatására.

A Katonai Fejlesztő Szervezet munkatársainak pontosan meg kell ismerniük az Igénylő által megfogalmazott harcászati követelményeket, és ehhez meg kell szerezniük a szükséges mértékű fegyvernemi szakismeretet. Emellett ugyanakkor képben kell lenniük hazai vonatkozásban a haditechnikai kutatási-fejlesztési bázisok, az egyetemi szféra és a hadiipar, míg nemzetközi vonatkozásban a világ vezető haditechnikai eszközeit, trendjeit, valamint a legkorszerűbb műszaki lehetőségeket illetően. A Katonai Fejlesztő Szervezet munkatársainak célszerű a feladatot a kor technológiai színvonalán meghatározni, illetve megspecifikálni, mert csak ez teszi lehetővé a Polgári Fejlesztő Szervezet legjobb szakemberei szakmai érdeklődésének felkeltését és a fejlesztési folyamatba való bevonását.

Különösen fontos és meghatározó a Katonai Fejlesztő Szervezet szerepe a fejlesztés indításának fázisában. Ebben az alapozó jellegű szakaszban elengedhetetlen az alkalmazói (fegyvernemi) igény pontos megértése. Jelenlegi – mindenekelőtt a NATO-munkacsoportokban szerzett tapasztalatok, valamint az érvényes NATO okmányok és metodikák alapján^, – már megállapítható, hogy a fejlesztés indításakor milyen hibákat követtünk el. Nem végeztünk a teljes életciklusra, a rendszer kivonásáig tartó időszakra vonatkozó elemzést^,, ennélfogva nem határoztuk meg a várható fejlesztési, fenntartási, karbantartási, kiképzési, rendszerbeállítási stb. költségeket. Ennek az a negatív következménye, hogy a jelenlegi fejlesztési és tervezési rendnek és szabályzóknak megfelelően a költség, szolgáltatás stb. igényeket minden egyes alkalommal újra és újra meg kell indokolni.

A Polgári Fejlesztő Szervezet munkatársainak a saját szakterületükön birtokolniuk kell a korszerű mérnöki és műszaki ismereteket, és a szükséges mértékben ismerniük kell a fegyvernemet. A fejlesztés folyamatában olyan műszaki megoldásokat kell választani, amelyek a később jelentkező, előre nem látható, (pl. a NATO-csatlakozásból következő) korszerűsítési vagy továbbfejlesztési igényeket viszonylag könnyen megvalósíthatóvá teszik. A Polgári Fejlesztő Szervezetet úgy kell kiválasztani, hogy annak korábbi (haditechnikai, hadiipari vagy egyéb fejlesztő) tevékenysége alapján valószínűsíthető legyen a feladat megfelelő műszaki színvonalú megoldása, a szükséges laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok elvégzése, a csapatvizsgálatokon való részvétel, és a dokumentációk előírásoknak megfelelő elkészítése.

A fejlesztés vitelének folyamatában rendkívül fontos a jó kommunikáció a három terület munkatársai és képviselői között. Fontos, hogy mindhárom fél számára érthető és világos terminológiát és fogalmakat alkalmazzanak, bizalomnak kell lennie, és rugalmasságnak. Nem ritka a fejlesztési folyamat során, hogy a kísérletek eredményeképpen módosítani kell az Igénylő által korábban leírt és az általában magas szinten jóváhagyott harcászati követelményeket – ilyen esetben körültekintően kell eljárni. Ezért igen fontos az, hogy a Magyar Honvédség – és ez így van általában minden más haderőnél vagy erősen hierarchikus szervezetnél – részéről a kutatási fejlesztési élén egy magas rendfokozattal vagy beosztással rendelkező személy álljon. Ennek a személynek az Igénylő szervezet munkatársának, célszerűen vezetőjének kell lennie – a sikereket és a kudarcokat, illetve magát a fejlesztési feladatot sohasem a Katonai Fejlesztő Szervezet vagy a Polgári Fejlesztő Szervezet munkatársainak kell képviselniük, magyarázniuk és indokolniuk.

A folyamatban a szereplők részéről elengedhetetlen, hogy egyenrangú félként kezeljék egymást. Ehhez olyan tulajdonságok szükségesek, mint egymás szakmai tudásának elismerése és tisztelete, a megértésre való törekvés, a más szakterületek képviselőitől való tanulás szándéka és képessége, az esetleges kudarcok nyugodt, korrekt és objektív módon történő fogadása, ebből következően a körülmények vagy egymás hibáztatása helyett a kiút és a megoldás keresése.

Célszerű mindhárom fél számára, ha a feladatra magas szinten hozzáértő, motivált munkatársakat delegál, akik várhatóan huzamosabb időn át – ideális esetben a téma lezárásáig – fognak majd a fejlesztés sikeréért dolgozni.

A fejlesztés első, tervezési szakaszában a Katonai Fejlesztő Szervezet munkatársainak előre kell látniuk a fejlesztés várható kockázatait, és ezeknek a kockázatoknak a felmérése, a szükséges kutatási és fejlesztési munkák volumenének és időigényének felmérésére a szükséges előkísérleteket meg kell tervezniük.

Minél kihívóbb a fejlesztési program, minél újszerűbb és korszerűbb kutatandó megoldásokat kíván, annál vonzóbb a feladat, és annál képzettebb és tehetségesebb mérnökök fogják azt végezni a Polgári Fejlesztő Szervezetet részéről. Lehetőség szerint mindig az ismert és hozzáférhető legkorszerűbb technológiát kell választani – egyrészt azért, mert a fejlesztések időtartama általában több év, másrészt azért, mert legkorszerűbb technológiák a kreatív munkatársakat vonzzák a feladathoz.

Az Árpád fejlesztés tanulságai és más témákban szerzett fejlesztési tapasztalatok alapján megfogalmazható néhány általános összefüggés, a sikeres fejlesztés néhány feltétele a fejlesztésben kulcsszerepet betöltő Katonai Fejlesztő Szervezet tevékenységére vonatkozóan.^,,,,

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a hadviselésben és a haditechnikában jelentkező új irányokat (digitalizálás, modellezés és szimuláció, nem halálos fegyverek, nagy pontosságú fegyverek, új bevonatok és szerkezeti anyagok, biotechnika, robotika, automatizálás, szenzorfúzió, az információ dominanciája stb.).

Ennek fő forrásai: a NATO Kutatási és Technológia-fejlesztési Szervezete (Research & Technology Organization – RTO) publikációi; hazai és külföldi tudományos konferenciák; az Internet, ezen belül a haditechnikai jellegű Internet-helyek folyamatos kutatása; a NATO műszaki-tudományos és haditechnikai kiadványai, ezek folyamatos elemzése és értékelése; elektronikus adatbázisok (CD-ROM), szakfolyóiratok, szakkönyvek, termékismertetők.

Hazánk NATO csatlakozása okán érdemes átgondolni a Katonai Fejlesztő Szervezet nemzetközi kapcsolatait a NATO kutatás-fejlesztés felelős szervezetével és annak kapcsolódó területeivel, így szabványosítási és minőségbiztosítási munkacsoportjaival.

Ezek közül a legfontosabb a NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezetében, annak Igazgató Tanácsában, paneljeiben, és tudományos munkacsoportjaiban való részvételünk. Ez lehetőséget ad a NATO kutatási-fejlesztési programjaiba való bármikor, a hazai fejlesztési feladatoknak megfelelő időpontban történő bekapcsolódásra. A szabványosítási és a minőségbiztosítási tevékenységekben való részvételünk nélkül semmiféle kutatás-fejlesztési együttműködés vagy haditechnikai export-import lényegében nem képzelhető el.

A részvétel mellett nagy fontossággal bír a NATO munkacsoportokban végzett tevékenységek folyamatos elemzése és a tapasztalatok rendszeres összegzése. Az elemzés eredményeként világosan láthatóvá válnak olyan fontos tendenciák, mint például a katonai szabványosítás és minőségbiztosítás területein jól érzékelhető eltolódás a polgári szabványok alkalmazásának irányába.

Az információkutatás és az információkhoz való hozzáférés módszerei és lehetőségei – mindenekelőtt a valóban nagyütemű informatikai haladásnak és hazánk NATO csatlakozásának tulajdoníthatóan – alapvetően megváltoztak és kiszélesedtek. A korábbi lehetőségeken kívül – szakkönyvek, szakfolyóiratok tanulmányozása – mindennapossá vált az elektronikus adatbázisokban való kutatás, a közvetlen Internet elérés, ami feltétlenül szükségessé teszi a tudományos és haditechnikai jellegű Internet-helyek folyamatos kutatását. Ezzel kapcsolatban azonban tudnunk kell azt, hogy az Interneten fellelhető információk viszonylag gyorsan változnak: változik a honlapok tartalma, új honlapok jelennek meg, stb. Emellett hozzáférhetővé váltak a NATO műszaki-tudományos és haditechnikai kiadványai, amelyeknek folyamatos elemzése és értékelése hozzájárulhat a hatékony haditechnikai kutatási-fejlesztési tevékenység színvonalához és hatékonyságához.

A haditechnikai kutatási-fejlesztési tevékenységek eredményességének további feltétele, hogy a Katonai Fejlesztő Szervezet fejlesztésben érintett állománya legyen szakmailag jól képzett, nyelveket beszélő és tárgyalóképes. Ennek az állománynak az alábbi, elengedhetetlenül fontos képességekkel kell rendelkeznie: mélyreható szakmai ismeretek; elmélyültség és kreativitás, szorgalom és odaadás; idegen nyelv(ek) ismerete, ebből következően tárgyalóképesség belföldön és külföldön.

További elvárásnak kell lennie: a szakmai eredmények rendszeres publikálása, részvétel és előadások tartása hazai és külföldi tudományos konferenciákon, rendszeres továbbkepzés tanfolyamokon, hazai és külföldi kutatóintézetekben.

Az Árpád fejlesztés során, továbbá, a NATO csatlakozás kapcsán szerzett módszertani tapasztalatok:

• a magyar haderő igényeinek, a hazai egyetemi, kutatóintézeti, és haditechnikai kutatási bázisok eredményeinek, továbbá a magyar hadiipar lehetőségeinek folyamatos elemzése és értékelése;

• a nemzetközi haditechnikai fejlődési tendenciák folyamatos követése;

• a NATO megfelelő munkacsoportjaival való együttműködés elmélyítése;

• az újonnan rendelkezésre álló információforrások kutatási módszereinek kimunkálása (például, a hagyományos irodalomjegyzék bővül az elektronikus forrásokkal, de az azokra való hagyományos leíró hivatkozás az Internet változó tartalma miatt nem elegendő);

• a tevékenységek eredményességének egyik legfontosabb feltétele a szakmailag jól képzett, nyelveket beszélő, tárgyalóképes állomány iránti elvárások megfogalmazása, az elvárások teljesítési feltételeinek megteremtése, majd az elvárások érvényesítése.

? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:

Sorolja fel az Árpád rendszer fejlesztésének főbb fázisait és ítélje meg azok jellemző vonásait. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.

? Feladat a PhD hallgatók részére:

Sorolja fel az Árpád rendszer fejlesztésének főbb fázisait és ítélje meg azok jellemző vonásait. Jelölje meg a folyamat kritikus fázisait. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.