6 2. fejezet

A haditechnikai K+F és a haderőfejlesztés &

Minden nagy rendszer létrehozása vagy átfogó fejlesztése előtt, először tisztázni kell a működése során fennálló környezeti feltételeket a rendszer célját, az ennek elérése érdekében megvalósítandó funkciókat és végrehajtandó feladatokat, a feladatok szervezési (és nem szervezeti!) rendjét, majd az azok közötti összefüggéseket, és csak ezek ismeretében érdemes a technikai eszközök kiválasztásához, illetve a térbeli, a szervezeti és  a humán struktúra kialakításához hozzáfogni.

Egy minőségileg új katonai rendszert nem célszerű úgy létrehozni, ahogyan az Magyarországon (haderőreform fedőnéven) hosszú évek óta történik: először meghatározzuk a létszámot, létrehozzuk az új szervezeti kereteket, kijelöljük térbeli struktúrát – például, a laktanyák, a repülőterek, a radarok és a légvédelmi rakéta rendszerek helyét – majd kiválasztjuk a technikai eszközöket. Ezek egy átgondolt fejlesztésnek csak az utolsó lépései lehetnek.

Ennek megfelelően, egy katonai rendszer technikai korszerűsítését három fázisban kell megvalósítani. Az első – előkészítési – fázisban politikai döntést kell hozni a fejlesztés célkitűzéseit biztosító eszközök fejlesztéséről és/vagy beszerzéséről. A második fázisban, ennek alapján, ki kell dolgozni a rendszerbeállítási tervet. A harmadik fázist a kiválasztott eszközök rendszerbeállítása és a rendszernek a magyar honvédelem, illetve a szövetségi rendszer keretei közti tesztelése képezi. Ebben a fejezetben az első fázis – az előkészítés – algoritmusát tekintjük át.

A katonai rendszer fejlesztésére vonatkozó politikai elemzés bemenetét a védelmi (és a szövetségesi) követelmények megfogalmazása, kimenetét pedig az ezek adott szintű kielégítésére kiválasztott (kijelölt) eszközök fejlesztésére és/vagy beszerzésére vonatkozó döntés képezi.

A politikai elemzést legalább két szakaszban célszerű végrehajtani. Az első szakaszban – amely többszöri nekifutást is igényelhet – a katonai-szakmai, illetve katonai-műszaki elemzéshez szükséges, a rendszer céljaira vonatkozó politikai követelményeket kell megfogalmazni.

A célok elérését biztosító funkcionális és feladat-struktúrát rögzítő katonai-szakmai követelményeket a katonai-szakmai elemzés során kell kialakítani.

A politikai és a katonai követelmények ismeretében, a katonai-műszaki elemzés során kell kidolgozni a feladatok szervezési rendjének struktúráját és az egyes funkciókat megvalósítani képes haditechnikai eszközökre vonatkozó katonai-műszaki követelményeket.

Csak ezt követően, komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés eredményeként lehet - már a szervezeti és a térbeli struktúrára is vonatkozó - beszerzési és/vagy fejlesztési  javaslatokat kidolgozni a politikai elemzés második szakasza számára.

A politikai elemzés első szakasza

A katonai rendszerek fejlesztésére vonatkozó politikai döntésnek a védelmi – és a szövetségesi – követelményekből kell kiindulnia, figyelembe véve a kül- és a belpolitikai helyzetet, valamint a nemzetgazdaság lehetőségeit. A politikai elemzés első szakaszában kell megfogalmazni azokat a politikai követelményeket, amelyek a fejlesztés fő célkitűzéseit alátámasztó katonai-szakmai elemzés alapját képezik.

A rendszerre vonatkozó védelmi követelményeket a politikai vezetés által meghatározott szintű védelmi feladatok maradéktalan ellátásához – a NATO szövetségi keretei között – szükséges szervezeti, személyi és technikai feltételek megteremtése jelenti.

A politikai elemzés során a külpolitikai helyzet jelentősen befolyásolhatja a védelmi követelmények meghatározását.

Más követelményeket kellett támasztani a különböző szintű, és rendeltetésű katonai rendszereinkkel szemben a NATO csatlakozásunkat megelőző időszakban, mást a NATO bővítés első köre után, és megint új helyzetet teremtett, amikor közvetlen szomszédaink, például, Szlovénia és Szlovákia is NATO szövetségeseink lettek. De különösen jelentős befolyásoló tényező lenne Románia, Ukrajna, esetleg Oroszország NATO csatlakozása.

Befolyásolhatja a politikai döntést az is, hogy a többi új NATO tagállam milyen utat választ a vizsgált katonai rendszer – például, a légierő és a légvédelmi rendszer fejlesztése során. De igaz ez fordítva is – a magyar döntés is jelentősen befolyásolhatja ezeknek az államoknak a döntéseit.

A nemzetgazdaság helyzetének figyelembevétele egyik legdöntőbb eleme a politikai elemzésnek. A nemzetgazdaság teherbíró képességének elhanyagolása csak voluntarista döntésekhez vezethet.

Ugyanakkor, a nagy katonai rendszerek – mint például a légierő és a légvédelmi rendszer – fejlesztésére vonatkozó döntések, már csak súlyos anyagi vonzataik miatt is, visszahatnak a nemzetgazdaság helyzetére.

Ha átgondoltan – a rendszerszemlélet alapján – helyesen választjuk meg a fejlesztés területeinek ütemezését, az lehetővé teszi a nemzetgazdaság megterhelésének optimalizálását. Ha viszont olyan területeket fejlesztünk, amelyek hatása a rendszer egészére a többi terület fejlesztése nélkül nem érvényesülhet, akkor a fejlesztésbe befektetett erőforrások kihasználatlanok maradnak.

A politikai és a katonai elemzést elősegítheti, ha a fejlesztés során beszerzendő eszközökre és technológiákra tendert hirdetnek meg a beszerzési lehetőségek összehasonlíthatósága és a potenciális szállítók versenyeztetése érdekében. Ennek hiányában csak azokat a lehetőségeket lehet számba venni, amelyeket a folyamatosan végzett haditechnikai K+F tevékenység már feltárt, illetve, amelyekre – a nyilvánosságra kerülő fejlesztési célkitűzések ismeretében – jelentkezők vannak.

A katonai rendszerek fejlesztésére vonatkozó döntés széleskörű politikai elemzést igényel. A politikai elemzés első szakaszának eredményeként megfogalmazott politikai követelmények szabják meg a további elemző munka irányát és korlátait, ezért már ez a szakasz is meghatározó jelentőséggel bír a fejlesztés egész menetére és eredményességére nézve.

Katonai-szakmai elemzés

A katonai-szakmai elemzést célszerűen megválasztott rendszermodell alapján lehet a legeredményesebben elvégezni. (Például, az előző fejezetekben bemutatott általános rendszermodellnek a védelmi igénynek megfelelő, konkrét változata alapján.)

A katonai-szakmai elemzés eredményeként kell meghatározni a katonai-műszaki elemzés alapjául szolgáló katonai követelményeket.

Katonai-műszaki elemzés

A katonai-műszaki elemzés során kell meghatározni – és lehetőleg számszerűsíteni – a katonai követelményekben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges haditechnikai eszközök minimális – még elfogadható –, és maximális – lehetőség szerint elérendő – paramétereinek értékét, valamint a különböző feladatszervezési változatokhoz szükséges adatátviteli, -feldolgozási és -megjelenítési kapacitást – lényegében a vezetési információs (C⁴I – Command, Control, Communication, Computer and Intelligence) rendszer paramétereit.  Emellett, meg kell vizsgálni az egyes szervezési változatok – illetve, azok különböző kombinációja – alkalmazásának a rendszer hatékonyságára gyakorolt hatását. $

A katonai-műszaki elemzés eredményeként kell meghatározni a szakmai elemzés utolsó lépéseként végrehajtandó komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés alapjául – a katonai követelményekkel együtt – szolgáló műszaki követelményeket.

Katonai-műszaki-gazdasági elemzés

A katonai-műszaki elemzés eredményeit összefoglaló műszaki követelmények, az elemzés alapjául szolgáló katonai követelmények valamint a folyamatos haditechnikai K+F tevékenység során feltárt, illetve a tenderkiírás, vagy az ajánlatkérések alapján kiválasztott beszerzési lehetőségek egybevetésével, a komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés során kell megvizsgálni azt, hogy:

Ø     a rendszerben lévő fegyverzeti és vezetési eszközök milyen mértékben és mennyi ideig felelnek meg a követelményeknek;

Ø     melyek azok az elemek, amelyek miatt a vizsgált rendszer nem kepes teljesíteni a követelményeket;

Ø   milyen sorrendben kell végrehajtani a nem megfelelő fegyverzeti és vezetési eszközök cseréjét, hogy a rendszer – ha csökkentett követelmények szerint is – működőkepes maradjon, és az újonnan rendszerbe állítandó eszközök lehetőségeit minél előbb ki lehessen aknázni;

Ø     az adott beszerzési lehetőségek közül melyek a legkedvezőbbek a teljes rendszer paramétereinek javítása, valamint az anyagi és az időtényezők szempontjából;

Ø     az újonnan rendszerbeállítandó, illetve a korszerűsítendő fegyverzeti és vezetési eszközök milyen diszlokációs és szervezeti változtatásokat igényelnek.

Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a kérdésekre, amelyek a Magyarországgal közvetlenül szomszédos NATO szövetségesekkel való együttműködést érintik:

Ø     Hogyan lehet kölcsönösen kihasználni a meglévő, illetve az újonnan létrehozandó kiképző, átképző és gyakorló bázisokat?

Ø     Célszerű és gazdaságos-e közös regionális javító és logisztikai bázisok létrehozása?

 A fenti kérdések komplex katonai, műszaki és gazdasági elemzése alapján kell kidolgozni azokat a beszerzési és/vagy fejlesztési javaslatokat, amelyek a politikai elemzés második szakaszának elvégzéséhez szükségesek. :

 A végleges politikai döntést alátámasztó javaslatoknak – az újonnan rendszerbeállítandó, illetve a korszerűsítendő fegyverzeti és vezetési eszközök mellett – tartalmazniuk kell a rendszer, ezeknek megfelelő, új térbeli, szervezeti és humán struktúrájára – a diszlokációra, az állománytáblára és a személyi állományra  – vonatkozó javaslatokat is.

Egy katonai rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata során, természetesen figyelembe kell venni a javasolt változásoknak az előljáró, az együttműködő, illetve a logisztikai rendszerek többi fő funkciójának megvalósítására gyakorolt hatását is.

A politikai elemzés második szakasza

A komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés eredményeként elkészült fejlesztési javaslatok kepezik az alapját a politikai elemzés második szakaszának, amelynek során figyelembe kell venni a védelmi és szövetségesi követelmények, a kül- és belpolitikai helyzet valamint a nemzetgazdaság helyzetének a politikai elemzés első szakaszának lezárása után bekövetkezett változásait.

Például, magyar nemzetbiztonsági kabinetnek a Gripen vadász-repülőgépek bérletére és a MiG-29-esek rendszerben-tartási idejének meghosszabbítására vonatkozó döntése után egy nappal következett be New York-i terrortámadás. Ez az egy tény is jelentős mértékben befolyásolhatja a légierő alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos nézeteket, a védelmi és szövetségesi igényeket, de hosszabb távon a nemzetgazdaság helyzetét is.

A politikai elemzés második szakaszában lehet érdemi döntést hozni a rendszer fejlesztéshez szükséges új fegyverzeti és vezetési eszközök beszerzéséről és/vagy fejlesztéséről, illetve a rendszerben lévő eszközök szükséges és lehetséges korszerűsítéséről.

A Magyar Honvédségnek az új vagy korszerűsített eszközök rendszerbeállítására és tesztelésére vonatkozóan kialakult rendje van, amelyet az 5. fejezetben mutatunk be.

N Önellenőrzés: Az elemzés szakaszai

? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:

Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy hazai fejlesztésű hadfelszerelési anyagot, és kutasson fel néhány, az ezzel kapcsolatos K+F tevékenységre vonatkozó publikációt. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu  e-mail címre.

? Feladat a PhD hallgatók részére:

Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy hazai fejlesztésű eszközrendszert, és kutasson fel néhány, az ezzel kapcsolatos K+F tevékenységre vonatkozó publikációt. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu  e-mail címre.