A hazai haditechnikai kutatás és fejlesztés jelentős eseménye volt, amikor hazánk NATO-hoz való csatlakozásának folyamatában, 1998 végén a HM Technológiai Hivatal azt a megtisztelő feladatot kapta, hogy kapcsolódjon be a NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezetének tevékenységébe, és képviselje Magyarországot a NATO e magas szintű fórumán. Ez jelentős távlatokat nyitott meg nemcsak haderőnk, de a magyar kutatás és műszaki fejlesztés egészének vonatkozásában is. :

A NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezete (Research and Technology Organization - RTO) a NATO-n belül az egyetlen olyan szervezet, amely a védelmi célú kutatást és technológiafejlesztést állítja tevékenységeinek középpontjába. Rendeltetése az együttműködésen alapuló kutatás és információcsere irányítása és segítése. Feladata az, hogy támogassa a nemzetek védelmi célú kutatásainak és technológiafejlesztéseinek fejlődését és hatékony alkalmazását a szövetség katonai követelményeinek teljesítése érdekében, hogy fenntartsa a vezető szerepet a technológia területén, és hogy tanácsokkal szolgáljon a NATO és a nemzetek döntéshozói számára. Rendeltetésének teljesítésében az RTO-t nemzeti szakértők széleskörű hálózata segíti. Munkája során egyeztet a kutatásban és technológiafejlesztésben érintett és érdekelt más NATO-testületekkel.

Az RTO tevékenységét az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council - NAC) felügyeli a Katonai Bizottságon (Military Committee - MC) és a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Értekezletén (Conference of National Armaments Directors - CNAD) keresztül.

Az MC ajánlásokat dolgoz ki a NATO politikai szervei számára a közös védelmet illetően szükségesnek ítélt intézkedésekre vonatkozóan. Fő feladata a katonai elvekkel és stratégiával kapcsolatos iránymutatás és tanácsadás. A katonai kérdéseket illetően segíti a NATO főparancsnokait, felelős a szövetség katonai tevékenységeinek általános vezetéséért az Észak-atlanti Tanács felhatalmazásával, valamint az MC ügynökségeinek hatékony működésért.

A CNAD a NATO tagországai közötti fegyverzeti együttműködésért felelős szerv. Rendszeres üléseinek napirendjén a NATO erői számára szükséges fegyverzet és felszerelés fejlesztésének és beszerzésének politikai, gazdasági és műszaki vonatkozásai szerepelnek. A CNAD tevékenységét haderőnemenkénti fegyverzeti csoportok segítik.

Az RTO folytatója annak a védelmi célú kutatásban és technológiafejlesztésben megvalósult korábbi együttműködésnek, amely a Repülésügyi Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportban (Advisory Group for Aerospace Research and Development - AGARD) és a Védelmi Kutatócsoportban (Defence Research Group - DRG) öltött testet. Az 1952-ben alapított AGARD és az 1967-ben megalakult DRG gyökerei annyiban közösek, hogy mindkettőjük létrehozását az a repüléssel foglalkozó, magyar származású kiemelkedő tudós, Dr. Kármán Tódor $ kezdeményezte, aki korán felismerte a szövetség katonai ereje számára nyújtott tudományos támogatás fontosságát.

Az AGARD feladata volt segíteni és javítani a repülésügyi kutatásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos információcserét a NATO tagországai között. Ezen kívül az AGARD tudományos és műszaki tanácsadással segítette a NATO Katonai Bizottságát a repülésügyi kutatásokat és fejlesztéseket illetően, különös tekintettel a katonai alkalmazásokra. Az AGARD által folytatott kutatások és fejlesztések olyan nagy tématerületekre terjedtek ki, mint az aerodinamika és repülőeszköz-fejlesztés, a repülőeszközök hajtóművei és szerkezeti anyagai, az elektronika és hírközlés, az orvostudomány repüléssel foglalkozó ága, a geofizika és meteorológia, valamint a fegyverzetek és a fedélzeti műszerek.

A DRG annak a kutatás és technológiafejlesztés terén létrejövő együttműködésnek a segítésért volt felelős, amelynek hosszú távon új, még sosem volt fegyverzeti eszközöket kellett eredményeznie. Készített tanulmányokat saját kezdeményezésére, tudományos munkákat végzett a nemzetek javaslatára, s adott esetben tanulmányokat készített a haderőnemi fegyverzeti csoportok igényei alapján olyan területeket illetően, amelyeken a követelményeket technológiai okok miatt nem lehetett teljesíteni. A DRG a tevékenységét 8 úgynevezett panelbe (hosszú távú tudományos kutatások, fizika és elektronika, optika és infravörös fény, operációkutatás, orvostudomány, elektronikai hadviselés, légvédelem, információfeldolgozás) és 2 speciális szakértői csoportba (álcázás, illetve műszaki csapatok eszközei) szervezetten végezte. A paneleken belül a nemzeti szakértőkből álló kutatócsoportok (Research Study Group - RSG) által végzett tevékenységek az alábbi formákat ölthették: együttműködésen alapuló kutatás közös kísérletek végzésével vagy tanulmányok írásával; kísérleti minták, prototípusok vagy számítógépes modellek kifejlesztése; közös csapatpróbák adatgyűjtéshez vagy a prototípus vizsgálatához, vagy a műszaki tudás kicserélése például szimpóziumokon.

Az AGARD és a DRG egybeolvadásával alakult meg 1998. január 1-én a NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezete, rövid angol nevén az RTO.

Rendeltetésének teljesítéséhez az RTO az alábbi fő tevékenységeket végzi:

• kidolgozza és naprakészen tartja a NATO összehangolt, hosszú távú, védelmi célú kutatási és technológiafejlesztési stratégiáját;

• koordinálja és harmonizálja a munkaprogramokat (Programs of Work - POW) a NATO kutatási és technológiafejlesztési közösségén belül;

• összehangolja a nemzetek közötti kutatási és technológiafejlesztési programokat;

• kutatási és technológiafejlesztési kérdésekben tanácsokkal szolgál a NATO felső szintű testületei számára;

• irányítja és segíti az együttműködésen alapuló kutatási tevékenységeket, például a teszteléseket, a méréssorozatokat;

• lehetővé teszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos információcserét a NATO tagországai között;

• segítséget nyújt a tagországoknak tudományos és technológiai potenciáljuk növeléséhez, ami kézzelfoghatóan nyilvánul meg például Görögország, Portugália és Törökország esetében;

• sajátos támogatást nyújt a NATO partnerországai részére.

Szervezeti felépítését tekintve az RTO-t a Kutatási és Technológiafejlesztési Tanács (Research and Technology Board - RTB), a Kutatási és Technológiafejlesztési Ügynökség (Research and Technology Agency - RTA), valamint 7 panel alkotja.

Az RTO-n belül a Kutatási és Technológiafejlesztési Tanács a legmagasabb szintű elvi irányító testület.

A testület feladata a NATO védelmi célú kutatási és fejlesztési stratégiájának kidolgozása és a programok végrehajtásának felügyelete. Az 1999-ben elfogadott stratégia három sarkalatos eleme a következő:

Minden NATO-tagország legfeljebb három fővel képviseltetheti magát az RTB-ben, de minden ország csak egy szavazattal rendelkezik. A képviselők személye a kormányzati, az ipari vagy a felsőoktatási szférából kerülhet ki, s minden esetben a nemzeti kormányok jelölik ki őket. Az RTB-ben a döntések konszenzussal születnek. Az RTB-nek hivatalból tagjai a NATO fő parancsnokainak, ügynökségeinek és testületeinek képviselői. Az RTB évente két ülést tart. Ez a képviseleti rendszer érvényesül a panelek szintjén is.

A kutatás és technológiafejlesztés teljes spektrumát jól elkülönülő témakörökhöz szervezett un. panelek fedik le. A panelek fő funkciója a tervezés, a technikai iránymutatás, a projektek kezdeményezése és a forrásokkal való gazdálkodás az adott panel területén. Ezek a panelek a nemzeti képviselőkből, a NATO más szerveinek (pl. Nemzetközi Katonai Vezérkar, a Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnoka, a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoksága) és ügynökségeinek (pl. a NATO Konzultációs, Vezetési és Irányítási Ügynöksége), továbbá a kormányzatok, az ipar és a felsőoktatás képviselőiből, valamint elismert tudósokból állnak. A panelek ezen kívül kommunikációs kapcsolatot is jelentenek a katonai felhasználók és más NATO-szervek felé.

Az RTB felügyelete alatt az alábbi 7 panel tevékenykedik:

E panel célja, hogy a megfelelő technológiák korszerűsítésével növekedjen a járművek, azok meghajtásainak és energiarendszereinek teljesítménye, biztonsága, s csökkenjen a velük kapcsolatos költség. A panel az új és régi rendszerek szárazföldi, tengeri, légi és űrbeli viszonyok között működő járműveivel, hajtóműveivel és energiarendszereivel kapcsolatos technológiai kérdésekkel foglalkozik. Néhány jellemző tématerület ezeken belül: konfigurációs áramlástan, zaj- és rezgésvédelem, szerkezeti és nem szerkezeti anyagok, környezeti hatások, hajtóművek vezérlése és a tolóerő irányának változtatása, hajtóanyagok és égésfolyamat, tesztelési eljárások és műszerek.

E panel tevékenysége az ember teljesítményének, egészségének, közérzetének és biztonságának műveleti körülmények közötti optimalizálására irányul. Ez magában foglalja a katonák, a technológiai rendszerek, feladatok és környezetek közötti fizikai, élettani, pszichológiai és megismerési összeférhetőség megértését és lehetővé tételét. A panel által lefedett három nagy tématerület a következő: a katonák döntést fogadó, feldolgozó és meghozó képességét befolyásoló emberi tényezők, a műveleti orvostudomány, valamint a katona védelme mostoha körülmények között.

E panel olyan cél eléréséért működik, hogy a harcolóknak, a tervezőknek és a stratégáknak a megfelelő időben, elfogadható áron, független, védett és megfelelő információ álljon rendelkezésére. A fő tématerületek a következők: információs hadviselés és információbiztosítás (pl. INFOSEC, COMPUSEC, COMSEC, TRANSEC, rendszerbiztonság), információ- és tudásmenedzselés (pl. információfúzió, vizualizálás, mesterséges intelligencia), híradás és hálózatok (pl. hálózatmenedzselés és –biztonság, mobil híradás), valamint architektúrák és támogató technológiák (pl. beszédfeldolgozás, modellezés és szimuláció).

Az 1999 eleje óta az RTO részét képező, panelként működő csoport célja, hogy könnyen hozzáférhető, rugalmas és költséghatékony eszközöket adjon a NATO műveleteinek nagyarányú erősítéséhez, ami a védelmi tervezést, a műveleti tervezést, a kiképzést és a gyakorlatokat illeti, továbbá támogatást nyújtson a műveletekhez, a kutatáshoz, a technológiai fejlesztéshez és fegyverzetek beszerzéséhez.

E panel tevékenységi köréhez tartozik működésbeli és technikai természetű tanulmányok készítése, információcsere az operációkutatás terén, ezen belül módszerek és eszközök fejlesztése, valamint fórum biztosítása a műveleti kérdésekkel összefüggő modellezéshez és szimulációhoz. A panel által készített tanulmányok a technológia és a katonai tevékenységek közötti kapcsolatra koncentrálnak. Az elemzések fókuszpontjában az erők és rendszerek műveleti hatékonyságának vizsgálata áll. A szimuláció vonatkozásában a panel a hangsúlyt nem annyira a technikai eszközökre, inkább a műveleti-működésbeli kérdésekre helyezi.

E panel tevékenységének középpontjában a korszerű rendszerekkel, elképzelésekkel, integrációval, műszaki eljárásokkal és technológiákkal kapcsolatos ismeret és tudás növelése áll az eszközplatformok és működési környezetek széles spektrumára kiterjesztve annak érdekében, hogy biztosítva legyen a műveleti területen alkalmazott eszközök költséghatékonysága. A panelben folyó multidiszciplináris munka kiterjed az integrált védelmi rendszerekre, köztük az (ember vezette és ember nélküli) szárazföldi, légi, haditengerészeti és űrbeli rendszerekre, az ezekhez kapcsolódó fegyverekre és ellentevékenységekre.

Ezt a panelt azzal a rendeltetéssel hozták létre, hogy egyrészt segítse elő a technológia fejlődését az elektronika, valamint a passzív és aktív szenzorok területén, hisz azok elválaszthatatlanok a felderítéstől, a megfigyeléstől és a célelfogástól, az elektronikai hadviseléstől, a híradástól és a navigációtól; másrészt járuljon hozzá a szenzorok képességeinek növelését azok integrálása, fúziója révén. A panelben folyó tevékenység kiterjed a célról visszavert jelek, a légkörben való jelterjedés vizsgálatára; az elektrooptikai, a rádiófrekvenciás, az akusztikus és mágneses szenzorokra, antennákra, a jel- és képfeldolgozásra, az elektronikai alkatrészekre, a szenzorok megerősítésére és elektromágneses kompatibilitására.

Az RTO tudományos és műszaki tevékenysége meghatározott feladatok meghatározott időtartam alatti végrehajtására létrehozott műszaki csoportok (Technical Teams - TTs) munkájában ölt testet, amelyek a struktúra harmadik szintjét képezik. Az ilyen Műszaki Csoportok szervezhetnek munkaértekezleteket (Workshops), szimpóziumokat (Symposia), csapatpróbákat (Field Trials), előadássorozatokat (Lecture Series) és képzési tanfolyamokat (Training Courses). Ezeknek a műszaki csoportoknak feladata a tanácsadás, a kutatói hálózat létrehozása és az elhatározott, konkrét célú akciók megvalósítása.

A panelek konkrét tevékenységei az alábbiakban öltenek testet:

Sajátos körülmények fennállása esetén minden panel létrehozhat informális csoportokat, amelyek tevékenységüket legfeljebb egy éven át fejtik ki. Ilyen informális csoportok a következők:

A Kutatási és Technológiafejlesztési Ügynökség feladata egyrészt az RTB segítése, másrészt az RTO tudományos és műszaki programja fejlesztésének, koordinálásának és végrehajtásának támogatásához szükséges tevékenységek végrehajtása. E feladatok végzése során az RTA kapcsolatot tart fenn a NATO más védelmi célú testületeivel és ügynökségeivel. E kapcsolattartást az RTA egyik fontos szervezeti eleme, a NATO Központjában elhelyezett Műszaki Tanulmányok Együttműködési Irodája (Technical Studies Cooperation Office –TSCO) végzi.

A TSCO egyik fontos feladata a NATO katonai és polgári felhasználói részére készülő tanulmányok készítésének menedzselése. Ilyen tanulmányok készítését leginkább az SAS panel kezdeményezi, s ezért is van az, hogy a TSCO vezetője egyben az SAS panel végrehajtásért felelős tisztségviselője.

A TSCO másik fontos feladata az Euró-atlanti Partnerség (Euro-Atlantic Partnership – EAP) országai (korábbi nevükön Békepartnerségi vagy PfP országok) irányában folytatott különböző tevékenységek koordinálása, a kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek feltárása, majd ezt követően a megfelelő lépések megtételének kezdeményezése.

Az RTA Párizs közelében található központjában dolgozó műszaki és adminisztrációs személyzetet igazgató vezeti.

Mint az RTA közvetlen támogató eleme, az Információkezelési Bizottság (Information Management Committee – IMC) tanácsadással szolgál és szaktudást nyújt az RTO-nak az alkalmazott információkezelés területén. Tevékenysége kiterjed az elektronikus kommunikációra, kiadványok megjelentetésére és elosztására, valamint az elektronikus kommunikáció módszereihez alkalmazott értékelési eljárásokra.

Az RTO egyik elsődleges feladata a védelmi tevékenységekkel kapcsolatos naprakész tudományos és műszaki információ széleskörű terjesztése a NATO tagországai között. Az RTO minden tudományos és technikai tevékenységének eredményét megjelentetik, és a lehető legszélesebb körben terjesztik a biztonsági és kereskedelmi megszorítások keretein belül. Az RTO kiadványai magas színvonalú, komoly értékeket hordozó tudományos munkákat és kutatási eredményeket közölnek angol nyelven.

Az eddig eltelt mintegy másfél év alatt a HM Technológiai Hivatal szervezésében az alábbi képviseleti rendszer alakult ki:

1998 ősze óta a magyar részvétel folyamatos az RTB, az SAS panel és az RTA Információmenedzselési Bizottságának értekezletein, egy-egy alkalommal vett részt magyar képviselő az SET, az SCI panelek ülésein, valamint a Vegyi és biológiai védelemmel, illetve a Gyalogsági aknák kiváltásával foglalkozó műszaki csoportok munkaértekezletein.

A HM Technológiai Hivatal a Légierő Vezérkarral közösen megszervezte és lebonyolította az SAS panel "Repülőszemélyzet kiképzése megosztott szimulációval" témában tanulmányt készítő munkacsoportja vezetőjének és munkatársának magyarországi tényfeltáró látogatását.

A HM Technológiai Hivatal, mint nemzeti terjesztő központ, folyamatosan érkezteti az RTO minősített és nem minősített publikációit, amelyek az Intézetben hozzáférhetők. A publikációk egy példányát az intézet folyamatosan megküldi a ZMNE Könyvtárának.

1999 tavaszán a Haditechnikai Kutatók és Fejlesztők Napján, valamint a HM Oktatási és Tudományos Tanácsának a HM Technológiai Hivatalban tartott értekezletén részletesen ismertetve lett a NATO K+F szervezete és annak tevékenysége.

Az SAS Panel Budapesten rendezte meg 1999. május 5-7. között Környezetszennyezés megelőzése katonai rendszerekben című szimpóziumát.

1999 őszén megbeszélésre került sor a HM Technológiai Hivatal, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály, a HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztály és a HVK Tudományszervező Osztály képviselői között, amelyen ismertetve lett a NATO K+F szervezete és annak tevékenysége, valamint a felsőoktatási és a tudományos szféra minél szélesebb körű bekapcsolódásának lehetősége.

Hazánk is bekapcsolódott a NATO koszovói műveleteinek tapasztalatait összegező katonai alkalmazási tanulmányt készítő munkacsoport tevékenységébe. A témában 2000 tavaszán rendezendő értekezleten magyar részről előadás hangzik el A magyar nemzeti tapasztalatok címmel.

2000-ben hazánk rendezi az RTB őszi értekezletét, valamint az SCI panel őszi értekezletét és "A védelmi rendszerekben jelentkező erkölcsi kopás kereskedelemből beszerezhető alkatrészekkel történő csökkentésének stratégiái" című szimpóziumát.

A NATO K+F szervezetéhez csatlakozás kezdeti lépéseinek megtétele után számos feladat vár végrehajtásra a hatékony és eredményes magyar részvétel eléréséhez. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze:

• A NATO K+F szervezetének minél szélesebb körű ismertté tétele nemcsak a HM és az MH köreiben, de a felsőoktatási és a védelmi ipari szférában is. Ehhez fel kívánjuk használni a sajtót, az Internetet, a védelmi szféra rendezvényeit.

• A folyamatos részvétel elérése a panelek értekezletein. Fokozatos bekapcsolódás a műszaki csoportok szintjén folyó tevékenységekbe. Mindezeknek eddig alapvetően adminisztratív akadálya volt (a C, illetve B típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés lassú volta).

Mindezek gondos tervező, szervező és adminisztrációs tevékenységet igényelnek, amelynek sikeres folytatása eredményeként a magyarországi haditechnikai kutatás és fejlesztés nemzetközi ismertsége és elismertsége növekedhet, s hozzájárulhat hazánk, s ezzel a NATO védelmi képességeinek javításához.

N Önellenőrzés: Szervezet  Panelek

? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:

Kutasson fel - érdeklődési körének megfelelően - néhány, a NATO RTO paneljeiben folyó programot. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.

? Feladat a PhD hallgatók részére:

Kutasson fel - érdeklődési körének megfelelően - néhány, a NATO RTO paneljeiben folyó programot, amelyben a Magyar Köztársaság szakértői is részt vesznek. Keressen a magyar részvételre vonatkozó hazai és külföldi publikációkat. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu  e-mail címre.