6 5. fejezet
A hazai haditechnikai kutatás-fejlesztés rendszere &
Alapfogalmak
Hadfelszerelési anyag
Valamennyi olyan eszköz és anyag, amelyet a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből eredő feladatainak végrehajtása során alkalmaz, vagy felhasznál.
A hadfelszerelési anyag életciklusa
Kutatási-fejlesztési tevékenység (K+F)
Olyan előre tervezett, átfogó műszaki-gazdasági-tudományos tevékenység, amely a célul kitűzött – általában hadfelszerelési anyag, technológia és szellemi termék kifejlesztése, korszerűsítése, illetve az ezeket megalapozó kutatási – feladat megoldására irányul.
Projekt
Olyan műszakilag, gazdaságilag jól meghatározott feladat, amely az adott K+F tevékenység (vagy annak része) végrehajtására irányul.
Projektvezető
A projekt végrehajtásáért felelős munkatárs, meghatározott hatáskörrel és műszaki intézkedési jogkörrel.
Tudományos-Műszaki Tanács (TMT)
Kijelölt szakértőkből – az adott K+F feladat jellegétől függően különböző katonai, illetve polgári intézmények és szervezetek által delegált tagokból – álló testület, amelynek kiemelt szerepe van a K+F projektek végrehajtásához kapcsolódó döntések előkészítésében és az eredményesség elbírálásában.
Harcászati Műszaki Követelmények
Hadfelszerelési anyag alkalmazási szintű komplex műszaki követelménye.
Anyagnemfelelős
A hadfelszerelési anyag féleségéből adódó tervezési, ellátási és kezelési jogkörrel felruházott szervezet (általában szolgálati ág főnökség) vagy személy (általában szolgálatfőnök).
Beszerzés
A katonai szervezetek rendeltetésszerű működéséhez szükséges különféle eszközök, anyagok és szolgáltatások átvétele kül- és belföldi szervezetektől, illetve a kereskedelemből, majd azok eljuttatása a Magyar Honvédség gazdálkodási rendszerébe.
Rendszeresítés
Döntés olyan új, illetve jelentős mértékben modernizált hadfelszerelési anyagnak a Magyar Honvédség rendszerébe való felvételére, amely a Magyar Honvédség egészére vagy haderőnemeire hatással van, és emellett hazai fejlesztésből vagy hazai polgári termelésből származik, illetve olyan külföldi beszerzés, amely más országok hadseregeiben nem rendszeresített.
Tágabb értelmezésben rendszeresítés az e döntéssel kapcsolatos eljárások összessége is.
Alkalmazásba vétel
Döntés olyan központi beszerzésű hadfelszerelési anyagnak a Magyar Honvédség rendszerébe való felvételére, amely más országok hadseregeiben nem rendszeresített, és nem tartozik a rendszeresítés útján a Magyar Honvédségbe bekerülő anyagok kategóriájába.
Rendszerbe állítás
Az a tervezett folyamat, amelynek során – a beszerzési, rendszeresítési, illetve alkalmazásba vételi határozat alapján – a hadfelszerelési anyag ténylegesen bekerül a Magyar Honvédség rendszerébe, és ennek eredményeként a csapatok megkezdhetik annak rendeltetésszerű alkalmazását.
a Hadfelszerelési anyag ÉlettARTAMa
Hadfelszerelési anyag élettartam – általános esetben, K+F szempontból vizsgálva – a következő főbb szakaszokból állhat, figyelembe véve annak (elméleti) életútját:
Ø tervelőkészítő szakasz,
Ø elemzési szakasz,
Ø fejlesztési szakasz,
Ø gyártmányfejlesztési szakasz,
Ø vizsgálati szakasz,
Ø rendszeresítési, alkalmazásba vételi szakasz,
Ø gyártás-bevezetési szakasz,
Ø gyártás,
Ø beszerzés,
Ø alkalmazás és
Ø kivonás.
A HM TH számára a hadfelszerelési anyag élettartamának teljes elméleti hosszában keletkezhetnek K+F feladatok.
A feladatok keletkezhetnek olyan módon is, hogy azok az elméleti élettartamnak csak bizonyos elemét vagy elemeit veszik figyelembe (pl. hadfelszerelési anyag kifejlesztését megalapozó kutatás, illetve már meglévő hadfelszerelési anyag korszerűsítése vagy beszerzésre tervezett anyag haditechnikai vizsgálata).
A feladatok meghatározásakor – függetlenül attól, hogy azok a teljes élettartam mely szakaszában jelentkeznek – az addigi ismeretek felhasználásával a lehető legpontosabban meg kell határozni a végrehajtandó K+F tevékenységet (igényt).
A tervelőkészítő szakasz feladata, hogy a felmerült hadfelszerelési anyagok K+F igénye – ötletek, javaslatok és feladatok – rendezett, egységes formában és a megfelelő információkkal kiegészítve kerüljenek a K+F igények indokoltságát, műszaki-gazdasági kivitelezhetőségét véleményező és elbíráló fórumok – tervegyeztetésbe bevont állomány, HM-MH tervegyeztető zsűri és a HM védelemgazdasági helyettes államtitkára – elé.
A tervelőkészítő szakasz az igény megjelenésével kezdődik, és az elfogadott „Kutatási-műszaki-fejlesztési terv”-vel zárul.
Minden igény a HM TH főigazgatója által kijelölt szakértői bizottság elé kerül, amelynek feladata a nyilvánvalóan irreális K+F igények kiszűrése. K+F igény érkezhet polgári szervezetektől is, amelyet a szabad kapacitások terhére, egyedi szerződések alapján hajt végre a hivatal.
Az igény elfogadását követően a „Megvalósíthatósági értékelés” című bizonylat tartalmazza az igénybejelentő és a projektvezető egyeztetését követően az igény:
Ø pontos műszaki leírását,
Ø a feladat műszaki indokoltságát,
Ø a megvalósításhoz szükséges technológiai hátteret,
Ø a várható költségigényt,
Ø a szükséges darabszámot,
Ø a piaci értékesítés lehetőségeit, valamint
Ø a figyelembe vehető hazai, illetve külföldi K+F partnereket és gyártókat.
A kidolgozott, és a „Megvalósíthatósági értékelés” adataival alátámasztott „Tervlap”-ok háromszintű zsűrizésen (tervegyeztetésbe bevont állomány, HM-MH tervegyeztető zsűri, HM védelemgazdasági helyettes államtitkára) mennek keresztül, amelyet követően csak a széleskörű szempontok alapján megvizsgált, indokoltnak minősített projektek kerülnek beindításra.
Az elfogadott projektekből készül a HM TH éves kutatási-műszaki-fejlesztési terve.
A tervben szereplő projektek kimenetelét (megoldhatóságukat) tekintve lehetnek:
Ø licence honosítás,
Ø új eszköz, anyag, technológia és szellemi termék kifejlesztése, illetve már meglévő korszerűsítése, valamint az ezeket megalapozó kutatási feladatok végzése stb., illetve
Ø beépítés vagy komplettírozás.
A feladat jellegétől függően az algoritmus a folyamatábrán jelölt szakaszoknál folytatódhat.
Az elemzési szakasz feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze mindazon információt, amely a K+F feladat végrehajtásához szükséges.
Az elemzési szakasz a K+F feladatok bemenő adatainak meghatározásától indul és a Tudományos-Műszaki Tanács határozati javaslatával zárul. A Tudományos-Műszaki Tanács javaslatát minden esetben a Hivatal főigazgatója hagyja jóvá.
Ebben a fázisban kell összegyűjteni az összes bemenő adatot és információt, továbbá elvégezni mindazokat a tevékenységeket (tanulmányok készítése, modellezés, modellek létrehozása), amelyek szükségesek a K+F tevékenység pontos meghatározásához (kitűzéséhez) és eredményes végrehajtásához. Ebben a szakaszban hajtják végre az olyan hadfelszerelési célú kutatási tevékenységeket is, amelyek még nem konkrét hadfelszerelési anyag kifejlesztésére irányulnak. Ezen feladatok végrehajtásába már bevonásra kerülhetnek (szerződött) K+F partnerek.
Az összegyűjtött kiinduló adatok és információk birtokában a Tudományos-Műszaki Tanács javaslatot tesz a Hivatal főigazgatójának a K+F feladat folytatására vagy – indokolt esetben – annak felfüggesztésére, esetleg felülvizsgálatára vagy javasolja visszautalni a tervelőkészítő fázisba.
A fejlesztési szakasz feladata, hogy a fejlesztési feladat végrehajtásra kerüljön, és ennek keretében a harcászati műszaki követelményeket meghatározzák.
A fejlesztési szakasz a fejlesztési feladatot végrehajtó partner „beszerzésétől” kezdődik és a harcászati műszaki követelmények Tudományos-Műszaki Tanács határozati javaslatával zárul, amelyet a Hivatal főigazgatója hagy jóvá.
A fejlesztési feladatot végrehajtó partner beszerzése, azaz annak a partnernek megkeresése (pl. közbeszerzési pályázat kiírásával), amely/aki az adott K+F projektben járatos, és megfelelő műszaki-tudományos-gazdasági háttérrel rendelkezik az adott feladat végrehajtásához.
Fejlesztési feladat végrehajtása. A fejlesztési feladat végrehajtásának HM TH-n belüli felelőse, irányítója és koordinálója a projektvezető. A fejlesztési munkáról „Projektnapló” bizonylatot kell vezetni.
A fejlesztés határidejének, részhatáridőinek, a „Fejlesztési feladat műszaki leírásában” foglaltak, a költségvetési keretek betartásáért (betartatásáért) minden esetben a projektvezető felel.
A kijelölt projektvezető és az anyagnemfelelős alkalmazó együttesen meghatározzák a „Harcászati Műszaki Követelmények”-et. (A projektvezető a végrehajtás megkönnyítése érdekében általában „Harcászati Műszaki Követelmények” tervezetet készít.)
A Tudományos-Műszaki Tanács véleményezi a „Harcászati Műszaki Követelmények”-et, és határozati javaslat formájában a Hivatal főigazgatója elé terjeszti jóváhagyásra.
Nemleges döntés esetén – általában – a projekt elutasításra kerül, de születhet döntés egyéb megoldásra is (pl. visszacsatolás a megfelelő előkészítő szintre, projekt felfüggesztése.)
A gyártmányfejlesztési szakasz feladata, hogy a fejlesztési feladat eredményeként a komplex követelmény-együttes – Harcászati Műszaki Követelmények – megvalósuljon prototípus (sorozat) formájában, amely lehetőséget teremt az ipari és hatósági vizsgálatok elvégzésére.
Ezek a vizsgálatok tekinthetők az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerint a jóváhagyó ellenőrzésnek.
A gyártmányfejlesztési szakasz a prototípus létrehozásától indul és az ipari és hatósági vizsgálatok eredményeinek értékelésével zárul.
Prototípus létrehozása, amely keretében a „Prototípusdokumentáció” alapján előállításra kerül a hadfelszerelési anyag prototípusa. Az egyes termékféleségektől függően a prototípus olyan darabszámú termék, amely lehetőséget biztosít arra, hogy megfelelő eredményességgel lehessen elvégezni a szükséges vizsgálatokat (pl. egy darab – radar, tüzérségi löveg; nagy darabszám – lőszer, ruházat esetében).
A prototípus legyártását a projektvezető felügyeli, és a szerződött gyártó partner végzi.
A prototípus ipari és hatósági vizsgálatai során a gyártó (amely megegyezhet a fejlesztővel), valamint az illetékes hatósági szervezetek ellenőrzik, hogy a kifejlesztett hadfelszerelési anyag megfelel-e a „Harcászati Műszaki Követelmények”-ben előírtaknak és a vonatkozó hatósági előírásoknak.
A prototípus ipari és hatósági vizsgálatait a szerződött partnerek és az illetékes hatósági szervezetek végzik, amelyet a gyártó koordinál, és a projektvezető felügyel.
A prototípus ipari és hatósági vizsgálati eredményeinek értékelésével válasz adható arra a kérdésre, hogy a prototípus gyártói szinten teljesítette-e a „Harcászati Műszaki Követelmények”-ben meghatározottakat, és megfelel-e a vonatkozó hatósági előírásoknak. Ennek végrehajtása a projektvezető felügyelete mellett a szerződött gyártó partnerek és az illetékes hatósági szervezetek feladata.
A vizsgálati eredményektől függően a döntés többféle lehet:
Ø az ipari és hatósági vizsgálatok eredményei megfelelők, következhet a vizsgálati szakasz,
Ø az ipari és hatósági vizsgálatok eredményei nem adtak kielégítő választ a „Harcászati Műszaki Követelmények”-ben megfogalmazottakra, vagy nem teljesítik az adott termékre vonatkozó hatósági előírásokat, ezért meg kell vizsgálni, hogy a prototípus módosításával a kívánt fejlesztési cél elérhető-e vagy a vonatkozó hatósági előírások teljesíthetők-e;
Ø ha igen, akkor következik a prototípus módosítása, majd ismételt ipari és hatósági vizsgálatai,
Ø ha nem, akkor a prototípus gyártási tapasztalatainak birtokában visszakerül az igénybejelentőhöz a projekt.
Valamennyi vizsgálati eredmény, döntés stb. dokumentálásra kerül, visszakereshető módon.
A vizsgálati szakasz feladata, hogy a hadfelszerelési ellenőrző vizsgálatok, valamint a csapatpróba keretében megállapítást nyerjen, hogy a fejlesztés eredményeként létrejött hadfelszerelési anyag megfelel-e a speciális katonai alkalmazási követelményeknek és körülményeknek.
Ezek a vizsgálatok tekinthetők az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerint az érvényesítő ellenőrzésnek.
A vizsgálati szakasz a hadfelszerelési ellenőrző vizsgálatok megkezdésétől indul és sikeres fejlesztés esetén a Csapatpróba Bizottság rendszeresítési, illetve alkalmazásba vételi javaslatával zárul.
Hadfelszerelési ellenőrző vizsgálatok, amelynek keretében igazolni kell, hogy a kifejlesztett termék megfelel-e a speciális katonai elvárásoknak. E vizsgálatokat a projektvezető irányítja, amelynek közreműködői a szerződött partnerek, a HM TH laboratóriumai, külső laboratóriumok, valamint a HM TH minőségbiztosítási szakértői.
Az előző szakasz vizsgálatainak az eredményei igazolhatják, hogy az adott hadfelszerelési anyag minden tekintetben kielégíti-e a „Harcászati Műszaki Követelmények”-ben előírtakat és a speciális katonai alkalmazási körülményeket.
Amennyiben igen, akkor a következő lépés a vizsgálatok területén a csapatpróba.
Ha nem, akkor visszacsatolás következik arra az algoritmusszakaszra, ahol megfelelő intézkedéseket tudnak hozni a hadfelszerelési anyag módosítására, a szükséges paraméterek javítása érdekében.
A csapatpróba az a vizsgálat, ahol a hadfelszerelési anyag a mindennapi gyakorlati alkalmazás körülményei között vizsgázik. A gyakorlati, felhasználási tapasztalatok további részletekbe menő javaslatokat adhatnak a hadfelszerelési anyag tökéletesítéséhez.
A csapatpróba tapasztalatait az alkalmazók folyamatosan dokumentálják, annak megfelelőségét a Csapatpróba Bizottság értékeli, amelynek tagja a HM TH szakértője is. Pozitív értékelés esetén a bizottság javaslatot tesz a rendszeresítésre, illetve az alkalmazásba vételre.
Negatív tapasztalatok esetén a bizottság nem javasolja a hadfelszerelési anyagot rendszeresítésre, illetve alkalmazásba vételre, és egyidejűleg javaslatot tesz a meghatározott fejlesztési szakaszra történő visszalépésre vagy a fejlesztés befejezésére.
Rendszeresítési, alkalmazásba vételi szakasz
A rendszeresítés, illetve alkalmazásba vétel az a döntés, amely megteremti a hadfelszerelési anyag alkalmazhatóságának jogi hátterét a Magyar Honvédség egésze, haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai vagy meghatározott alakulatai számára.
A csapatpróbák pozitív tapasztalatai alapján a Csapatpróba Bizottság rendszeresítési vagy alkalmazásba vételi javaslatot tesz. „Rendszeresítési határozat”-ot a Honvéd Vezérkar főnöke, „Alkalmazási határozat”-ot az anyagnemfelelős szolgálatfőnök ad ki. Nemleges esetben visszacsatolás következik a bizottság által javasolt, illetve a vezérkari főnök vagy anyagnemfelelős szolgálatfőnök által meghatározott fejlesztési szakaszhoz. A vezérkari főnököt és az anyagnemfelelős szolgálatfőnököt ebben a tevékenységében a Rendszeresítő Bizottság segíti.
A rendszeresítést, illetve alkalmazásba vételt nem minden esetben követi feltétlenül gyártás, hanem csak megteremti annak jogi kereteit, hogy – a jelentkező igények és a pénzügyi lehetőségek függvényében – a megfelelő jogkörökkel rendelkező elöljáró intézkedései alapján, az érvényben lévő törvényi előírások betartásával végrehajtott beszerzést követően, a Magyar Honvédségben alkalmazhatják az adott hadfelszerelési anyagot.
Ezekben a szakaszokban történik meg azoknak a kérdéseknek az elbírálása, hogy a kifejlesztett hadfelszerelési anyag mihamarabbi rendszerbe állítására szükség van-e, ehhez a pénzügyi és egyéb feltételek biztosítottak-e, sorozatgyártás szükséges-e, milyen ütemezéssel, mekkora darabszámban stb.
A gyártásbevezetési szakasz feladata, hogy a rendszeresítési, illetve alkalmazásba vételi határozattal megfelelőnek minősített hadfelszerelési anyag gyártástechnológiáját kidolgozzák és kipróbálják.
A gyártásbevezetési szakasz a hadfelszerelési anyag „0” sorozat gyártási dokumentációjának elkészítésével indul és annak kipróbálása, valamint a tapasztalatok, változtatások átvezetését követően a sorozatgyártás dokumentációjának teljes körű kidolgozásával zárul.
A „0” sorozat gyártási dokumentációjának kialakítása különösen a nagy darabszámú vagy az összetett hadfelszerelési anyagok esetében fontos
A „0” sorozat gyártása során elkészítik azt a termékmennyiséget, amely elegendő ahhoz, hogy a gyártási technológia megfelelősége bebizonyosodjon.
A „0” sorozat gyártását követően annak vizsgálata következik. E vizsgálat során arra a kérdésre keresnek választ, hogy az adott gyártási technológiával sorozatgyártásban elkészíthető-e az a termék, amely minden tekintetben kielégíti a követelményeket. (Ez adott esetben magában foglalhatja a teljes körű ipari vizsgálatot, a hadfelszerelési ellenőrző vizsgálatokat és a csapatpróbákat is.)
Amennyiben ezek során nem merül fel probléma, akkor a tapasztalatok és az igények alapján elkészítik a sorozatgyártási dokumentációt.
Nemleges esetben visszacsatolás következik a „0” sorozatgyártás azon pontjához, ahol a felmerült hibák előfordultak. Ez szükségkeppen magával hozza a kapcsolódó dokumentáció változtatását is.
A sorozatgyártási dokumentáció a „0” sorozat gyártási dokumentációjára épül, annak változtatásával, módosításával, esetleg új (résszel) konstrukcióval kiegészítve. A szakasz eredménye a sorozatgyártási dokumentáció.
A (sorozat)gyártási szakasz feladata, hogy a minden tekintetben kipróbált és megfelelő terméket az előírt darabszámban legyártsák.
E munkába bekapcsolódik a HM TH Minőségbiztosítási és Szabvány Igazgatósága is.
Beszerzési szakasz
A beszerzési szakasz feladata, hogy a Magyar Honvédség számára szükséges (hadfelszerelési) anyagokat kül- és belföldi gyártóktól, illetve a kereskedelemből megvásárolva, azok rendelkezésére álljanak a megfelelő időben és helyeken az alkalmazók számára. A beszerzés magában foglalja a beszerzendő anyagok kiválasztásával, megrendelésével, a gyártás ellenőrzésével, a mennyiségi és minőségi átvétellel és ellenérték kiegyenlítésével kapcsolatos feladatokat.
A beszerzés során külön kategóriát képviselnek azok a hadfelszerelési anyagok, amelyeket már más országok hadseregeiben rendszeresítettek. Ezek az anyagok „Beszerzési határozat”-tal kerülnek a Magyar Honvédség rendszerébe. (Egyéb esetekben rendszeresítéssel, illetve alkalmazásba vétellel.)
A beszerzési eljárást az MH BBBH bonyolítja, amelyben a HM TH bizonyos szervezeti elemeinek (pl. Minőségbiztosítási és Szabvány Igazgatóságnak) jelentős szerepe lehet. Amennyiben ilyen igény fellép, akkor a két intézmény között fennálló megállapodás értelmében járnak el.
Az üzemeltetési szakasz feladata, hogy a Magyar Honvédség alkalmazza a rendszerébe bekerült hadfelszerelési anyagokat. Ennek feltétele az „Üzemeltetési dokumentáció” megléte (kiadása).
A Magyar Honvédség rendszerébe első alkalommal bekerülő hadfelszerelési anyag esetén a vezérkari főnöknek, illetve az anyagnemfelelős szolgálatfőnöknek „Intézkedési terv”-et kell készítenie a rendszerbe állítás folyamatához, mivel a rendszerbe állításhoz meg kell teremteni a folyamatos és rendeltetés szerinti alkalmazás valamennyi feltételét (telepítés, beüzemelés, kezelőállomány kiképzése, problémamentes átmenet megteremtése a régi hadfelszerelési anyag kivonására).
Az „Intézkedési terv” elkészítése és a rendszerbe állítás feltételeinek megteremtése során a HM TH-nak jelentős feladatai lehetnek (telepítés, üzembe helyezés, kezdeti problémák elhárítása stb.), különösen akkor, ha az adott hadfelszerelési anyag a HM TH fejlesztési projektjének eredménye.
Az üzemeltetés, illetve alkalmazás hosszú időt felölelő szakasza a hadfelszerelési anyagnak, amely során felmerülhetnek korszerűsítési igények. Amennyiben ilyen igény jelentkezne, akkor visszacsatolás következik a folyamatábra megfelelő algoritmuspontjára.
Az életciklus végén a hadfelszerelési anyag korszerűtlenné válhat, az üzembentartás és javítás költségei aránytalanul magasak lehetnek stb. Ekkor készülhet el a hadfelszerelési anyag kivonásának javaslata.
A kivonási szakasz feladata az, hogy megteremtsék a kivonandó hadfelszerelési anyag további felhasználásának, illetve amennyiben kiváltásra kerül más hadfelszerelési anyaggal, akkor pedig a problémamentes átmenetnek a feltételeit.
A kivonás végrehajtására minden esetben „Kivonási határozat”-ot kell hozni. „Rendszeresítési határozat”-tal a Magyar Honvédség rendszerébe bekerült hadfelszerelési anyag vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke, „Alkalmazási határozat”-tal a Magyar Honvédség rendszerébe bekerült hadfelszerelési anyag tekintetében pedig az anyagnemfelelős szolgálatfőnök jogosult „Kivonási határozat”-ot hozni. A kivonás indokoltságának elbírálásához a HM TH szakértőitől szakvéleményt kérhet a vezérkari főnök, illetve az anyagnemfelelős szolgálatfőnök Az üzemeltetési és a kivonási szakasz algoritmusa:
A kivonás végrehajtásához a „Kivonási határozat”-ot hozó felelős személynek „Intézkedési terv”-et kell készítenie, a kivonásban érintett valamennyi szervezet és szakértők bevonásával. Ennek elkészítése és a kivonás végrehajtása során a HM TH-nak jelentős feladatai lehetnek, mivel a kivonásra kerülő hadfelszerelési anyag további hasznosíthatósága, megsemmisítése stb. esetében indulhatnak projektek. Erről a hadfelszerelési anyag jellegétől függően szintén a vezérkari főnök vagy az anyagnemfelelős szolgálatfőnök dönt. A HM TH, amennyiben szükséges, közreműködik a „Hasznosítási javaslat” kidolgozásában, speciális hadfelszerelési anyagok esetén kidolgozza a szétszerelési, hatástalanítási vagy megsemmisítési technológiát.
Dokumentálás
A hadfelszerelési anyag K+F menedzselésének valamennyi feljegyzése, bizonylata és dokumentuma megőrzésre kerül.
A megőrzés megfelel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség titokvédelmi és ügyviteli szabályzatában (Ált/3) foglaltaknak.
A feljegyzések megőrzésének időtartamát az ME-424; a dokumentumok kiadásának és kezelésének feladatait az ME-423 számú eljárások határozzák meg.
N Önellenőrzés: Élettartam menedzselés
? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:
Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy rendszeresített, hazai fejlesztésű hadfelszerelési anyagot, írja le a fejlesztés és a rendszeresítés főbb fázisait. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.
? Feladat a PhD hallgatók részére:
Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy rendszeresített, hazai fejlesztésű fegyverzeti eszközt, írja le a fejlesztés és a rendszeresítés főbb fázisait, keressen az eszközre vonatkozó hazai és külföldi publikációkat. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.