HAZÁNK NATO TAGSÁGÁBÓL ADÓDÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK

6 4. FEJEZET

Hazánk NATO tagságából adódó minőségbiztosítási (minőségirányítási) feladatok &

A NATO-ba való felvételünk előtt a Magyar Honvédségnél és a Haditechnikai Technológiai Hivatalnál folyó K+F tevékenység folyamatát, eljárásrendjét és módszereit az 1980-as években jóváhagyott, Egységes Kutatási Fejlesztési Metodika határozta meg, melyben a minőségbiztosítás csak alapvetően a végellenőrzésben nyilvánult meg.

Ahhoz, hogy részt tudjunk venni a szövetség által meghirdetett K+F témákban, illetve együtt tudjunk működni a tagországokkal, a haditechnikai K+F addigi rendszerét a NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) elveivel kiegészítve kellett alkalmaznunk. Az eredményesség és gazdaságosság érdekében, a fejlesztési tevékenységet és a megvalósítási folyamatokat ki kellett egészíteni az új minőségtechnikák és módszerek alkalmazásával.

A minőségbiztosítás a korszerű fejlesztési elveket valló folyamatokban az ötlettől a megvalósulásig végigkíséri az összes tevékenységet. Tekintsük át a fejlesztési és beszerzési folyamatok elemeihez tartozó tevékenységeket. Először azt kell eldönteni, hogy a megfelelő katonai képesség eléréséhez, illetve feladat megoldásához szükséges technikai eszközt fejlesztéssel vagy beszerzéssel célszerű rendszerbe állítani. Ennek folyamatát a 2. fejezetben bemutatott modell szemlélteti.

Elvek és folyamatok

A K+F folyamatnak a fejlesztés-beszerzés folyamatába kell szervesen illeszkednie. A haditechnikai eszközfejlesztés vagy beszerzés – a kor hadműveleti és harcászati követelményeinek figyelembe vételével – a felhasználó igényét kielégítő, korszerűbb paraméterekkel rendelkező eszköz, rendszer megjelenését eredményezze a Magyar Honvédségen belül. Az igények teljesülésének érdekében mérlegelni kell, hogy a megvalósulás fejlesztés vagy beszerzés útján történjen.

Ennek a kívánalomnak megfelelően szükséges a folyamatokat felépíteni, amelyhez figyelembe kell venni a NATO CNAD (Nemzeti Hadfelszerelési Igazgatók Tanácsa) küldöttei által jóváhagyott AAP-20 (Szövetségi Adminisztratív Kiadványok) dokumentumban lefektetett PAPS (fázisokra bontott hadfelszerelési tervező rendszer) ajánlásait.

A technikai fejlesztés akár K+F útján, akár beszerzéssel valósul meg, a folyamathoz mindkét esetben szükséges alkalmazni ezeket a NATO-ajánlásokat.

A fejlesztés minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelményeit már az igénybejelentés időszakában meg kell tervezni és dokumentálni. Az igénybejelentés alapján megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, melyhez hatékonyan kell felhasználni a rendelkezésre álló információs forrásokat (például Internet), a külföldi haditechnikai eszközökről és berendezésekről a szaksajtóban és egyéb szakirodalmi forrásokban megjelent ismertetőket és műszaki leírásokat. A döntés előkészítéséhez műszaki és gazdasági érveken alapuló elemzést, értékelést kell benyújtani.

A korszerű haditechnikai K+F megköveteli, hogy a következő elvek érvényesüljenek a folyamatokban:

Ø a teljes életciklusban való gondolkodás;

Ø kockázati tényezők kezelése;

Ø berendezés, rendszer szintű kapcsolódási készség (interoperabilitás);

Ø a fejlesztés tervezésével párhuzamosan minőség tervezés.

A fejlesztési témák megoldását az Egységes Kutatási Fejlesztési Metodika alapvetően témafelelősi rendszerben kezelte. A NATO-tagországokban team munkában valósul meg a bonyolult haditechnikai eszközök fejlesztése. A fejlesztendő haditechnikai eszközök több szakterületet ölelnek fel, és ezért a fejlesztés megvalósulásának eredményessége és hatékonysága érdekében az adott szakterületben jártas fejlesztő szakemberek működnek közre a csoporton belül. A fenti elvek alkalmazásának érdekében a fejlesztésben résztvevő állomány részéről szemléletváltásra volt szükség. A fejlesztési témákat felügyelő csoporton belül minőségügyi tapasztalattal bíró szakember felügyelje a projekt minőségbiztosítási (minőségirányítási) folyamatát. Kísérleti jelleggel egy több szakterületet felölelő témánál kellett alkalmazni az új elveket, és a alapján helyesbíteni a haditechnikai kutatási-fejlesztési metodikát. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés teljes spektruma nem csak a Haditechnikai Technológiai Hivatalnál, hanem jelentős része polgári fejlesztő cégeknél valósult meg, ezért szükséges volt ezeket a cégeket is felkészíteni a NATO által kiadott minőségbiztosítási (minőségirányítási) dokumentumok követelményei szerint. Ennek érdekében a fejlesztő szervezeteket el kellett látni az Technológiai Hivatal birtokában levő NATO nyílt minőségbiztosítási (minőségirányítási) dokumentumokkal. Ez a felkészítés akkor válik eredményessé, ha a fejlesztő szervezet MSZ EN ISO 9001 tanúsítással rendelkezik. Ezt az AQAP-2110 (NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelmények a tervezéshez, fejlesztéshez, gyártáshoz) követelményeinek való megfelelés tanúsítását, a helyszínen végrehajtott audit után, a HM Technológiai Hivatal adta ki.

A NATO AQAP dokumentumok (Szövetséges minőségbiztosítási (minőségirányítási) Kiadványok) az ISO 9000 szabvány sorozatokon alapulnak. Ezért az ISO 9004-1 alapján értelmezett életciklus rendszerelemei vonatkoznak a haditechnikai K+F esetére is, melyet egy minőséghurok szemléltet.

A NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelményeket az AQAP-2000 $ sorozat előírásai tartalmazzák. Az általános ajánlásokat az AQAP-2009 $, a tervezésre, a fejlesztésre, a gyártásra és az üzemeltetésre az AQAP-2110 $ illetve az AQAP-2120 $ , a termékellenőrzésre és vizsgálatra, az AQAP-2130 $ , a gyártás utáni végellenőrzésre pedig az AQAP-2131 $ dokumentumok vonatkozik.

A működő jogszabályi háttérnek ezt a bizonyítottan működő rendszert kell alátámasztania: a hazai minőségügyet szabályozó törvény, az e törvény alapján felhatalmazott, AQAP-2070 $ szerinti, ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (ÁMB), az ezen az alapon kidolgozott minőségügyi kézikönyv, amely a vezetés deklarált minőségpolitikájától elindulva megteremti a kutatás-fejlesztés legalsó, de legfontosabb szintjén alkalmazott eljárások fenti elvekhez illeszkedő rendszerét és struktúráját. A működés rendjét szabályozó egységes kutatási és fejlesztési metodika eltért a NATO elvárásaitól és nem tette lehetővé adott szervezeteivel való együttműködést. Azonban a NATO AC/250, majd az AC/327 bizottságban folytatott munka eredményeképpen ismertté váltak azok a követelmények és eljárások, amelyeknek alapján a haditechnikai termékek, berendezések fejlesztése, gyártása és átvétele a NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelményeit tartalmazó, az ISO 9000 szabványsorozatra épülő AQAP előírásai alapján valósulnak meg.

A fejlesztési folyamat modellje

A katonai felhasználású termékek fejlesztése, a fegyvernemi, felhasználói igénybejelentés alapján a HM Technológiai Hivatal fejlesztési tervében jelenik meg.

A felhasználó elsődleges felelőssége, hogy a fejlesztendő termék minősége érdekében az igényeit a lehető legnagyobb pontossággal és teljességgel határozza meg úgy, hogy ezen jellemzők a teljes életciklusra vonatkozzanak.

A felhasználónak a termékkel szemben támasztott követelményeit, a minőségre vonatkozó igényeinek műszaki követelményekké való átalakítását a harcászati műszaki feladatban (HMF), illetve a harcászati műszaki követelményben (HMK) kell megfogalmazni.

A HMF a megfogalmazott fejlesztési feladat bemenő adatainak összessége (input), amelyben a felhasználó igényei és elvárásai tükröződnek, hogy a megvalósítandó eszköz (output):

Ø eleget tegyen a rá vonatkozó törvényi előírásoknak és szabványoknak,

Ø kielégítse a felhasználó meghatározott és elvárt igényeit,

Ø és gazdaságosan előállítható legyen (kockázat-, költség-, és funkcióelemzés).

A HMK a fejleszteni kívánt eszköz paramétereit, követelményeinek konkrét megvalósulási folyamatát, környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét, elvárható megbízhatóságát (ARMP 1…8 - megbízhatósági és karbantarthatósági követelmények), javítási és karbantartási igényeit és logisztikai biztosítását tartalmazza.

Tartalmazza továbbá a követelményeknek való megfelelés vizsgálatait és a vizsgálatok körülményeit a műszaki dokumentációk mennyiségét és terjedelmét, a kezelési utasítások tartalmát (NATO ACMP 1…7 = Konfiguráció management NATO-követelményei)

A HMK-ban megfogalmazott műszaki és minőségi követelményeket a Tudományos Műszaki Tanácsülésen (TMT) kell elfogadtatni.

A tender értékelése és a szerződéskötés előtt figyelembe kell venni:

Ø a pályázó rendelkezik-e minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszer tanúsítással (ISO 9001, AQAP-2110)

Ø a HM Technológiai Hivatal minőségügyi auditálásának eredményét (képes-e a terméket kifejleszteni)

Ø a pályázónak a fejlesztési folyamatról készített minőségtervét (Quality Plan ISO 10005 szerint)

A minta, prototípus elkészítésére vonatkozó szerződéshez minőségügyi terv mellékletet szükséges csatolni, amelynek rendelkeznie kell:

Ø a fejlesztő minőségügyi rendszerének szervezeti felépítéséről;

Ø folyamatokról és erőforrásokról a minőségügyi folyamat megvalósításához;

Ø a minőségügyi tevékenységek sorrendjéről;

Ø a minőségért viselt felelősségről és hatáskörökről;

Ø a felhasználható anyagokról és technológiákról;

Ø a termékvizsgálatok és mérések eljárásrendjéről, módszereiről;

Ø a mérőeszközök kalibráltságáról és konfirmációjáról (MSZ EN ISO 10012:2003);

Ø az elfogadási és visszautasítási kritériumokról;

Ø a nem megfelelőség értékeléséről (hibamód és hatáselemzés);

Ø a meghibásodási lehetőségek elemzéséről (ARMP 1…8);

Ø a használatra való alkalmasság vizsgálatairól (csapatpróba);

Ø nem-megfelelőség (nonconformity) esetén a hibák kijavításáról;

Ø a fejlesztett termék végső tervének elfogadásáról;

Ø az elkészítendő dokumentációk fajtáiról és mennyiségéről

A haditechnikai eszközök hazai fejlesztéssel megvalósuló folyamatát a következő fejezetben mutatjuk be részletesebben.

A "0" sorozat minőségbiztosítása keretében a mintadokumentáció helyességének vizsgálata (tervezés átvizsgálása), melynek főbb elemei:

Ø a felhasználói igények és megelégedettség vizsgálata;

Ø a termékkoncepció helyessége;

Ø gyártási, vizsgálati és beszállítói folyamatok elemzése;

Ø a tervezés igazolása (verifikáció, validálás);

Ø a "0" sorozat darabszámának meghatározása;

Ø a "0” sorozatban legyártott termékek értékelése és vizsgálata;

Ø a teljesítmény, tartósság, biztonság és megbízhatóság értékelése az elvárt tárolási és működési körülmények között;

Ø ellenőrzések annak igazolására, hogy minden tervezési jellemző megfelel a követelményeknek;

Ø a "0" sorozatú termékek vizsgálati terveinek elkészítése, a gyártási és vizsgálati utasításban (TU);

Ø a TU szerinti vizsgálatok elvégzése és dokumentálása;

Ø megfelelőség, illetve nem megfelelőség igazolása;

Ø csapatpróba-vizsgálatok;

Ø az esetleges hibák javítására tett intézkedések eredményeinek dokumentálása;

Ø típusvizsgálatok elvégzése, megfelelőség esetén típusjóváhagyás igazolásának kiadása;

Ø sorozatgyártási dokumentáció elkészítése, jóváhagyása.

A rendszeresítésre felajánlott haditechnikai eszköz rendszerbe állítása csak típus-megfelelőségi igazolás mellett történhet, melyet a HM Technológiai Hivatal állít ki.

A rendszeresítési folyamatban részt kell venniük a felhasználó (alkalmazó) szervezeteknek, az anyagnem-felelős főnökségeknek, valamint a fejlesztést irányító és végrehajtó szervezeteknek.

A problémamegoldás során a minőségtechnika a fejlesztések számos területén általánosan alkalmazott, Kaoru Ishikawa nevével fémjelzett halszálka-diagram szerint az alábbi tényezők adják a diagram fő problémakör-halszálkáit:

1. EMBERI TÉNYEZŐK

Ø      képzés

Ø      gyakorlat

Ø      minőség-biztosítási tréning

Ø      project szemlélet

Ø      team munka

2. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

Ø     AQAP irányelvek

Ø     5W1H módszer

Ø     minőségterv

Ø     kockázatkezelés

Ø     hibamód és hatáselemzés

Ø     költség és funkcióelemzés

3. MÓDSZEREK

Ø     állami szakirányítás

Ø     minőségi kézikönyv

Ø     vezetési szándékok

Ø     jogszabályi környezet

Ø     NATO követelmények

4. TENNIVALÓK

Ø     konfiguráció irányítás

Ø     megbízhatóság

Ø     környezetvédelem

Ø     életciklus tervezés

5. ESZKÖZÖK

Ø     vizsgáló laborok

Ø     kapacitás

Ø     hitelesítés

6. MOTIVÁCIÓK

Ø     nemzetközi tanúsítás

Ø     törvényi előírások

Ø     piac

Ø     a vezetés minőségpolitikája

7. MENEDZSMENT

Ø a HM minőség-politikája

Ø a kormány minőség-politikája

Az emberi tényezők

A kutatás-fejlesztés területén alkalmazott témafelelősi rendszer nem harmonizál a NATO-projekt megvalósítási szemléletével. A fejlesztendő témák általában több szakterületet ölelnek fel. A projekten belül az egyes szakterületek képviselői megfelelő minőségügyi képzettségű szakemberekkel együtt alkotnak jól működő fejlesztő teamet. A team tagjainak egymáshoz való viszonyát a munka eredményessége szempontjából kívánatos megvizsgálni, és egymás keze alá dolgozó, együttműködni képes szakembereket kell egy csoporton belül alkalmazni. A team munkájában alkalmazott minőségtechnikák elsajátítása nemcsak a minőségügyi szakember feladata, erre a csoport valamennyi tagját fel kell készíteni (alapfokú minőségügyi képzés - minőségtechnikák megismerése, alkalmazása).

A környezeti feltételek

Az első számú kérdés, hogy átlátható-e a haditechnikai K+F szervezeti és működési struktúrája. Hiányosság egyfelől, hogy a működési struktúrát nem alapozza meg a NATO rendszerében alapvetően szükséges állami szintű minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszer.

A NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszeréhez történő illeszkedés feltétele a tagországban működő Kormányzati minőségbiztosítási (minőségirányítási) Szervezet. A NATO-tagországok minőségbiztosításának kölcsönös elfogadását a $ STANAG-4107, A kormányzati minőségbiztosítás kölcsönös elfogadása című szabványosítási megállapodás lépteti életbe. Ennek működtetését az $ AQAP-2070, "ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (ÁMB) A NATO TAGORSZÁGOK HAD-FELSZERELÉSEINEK BESZERZÉSÉBEN" című szövetségi kiadvány szabályozza.

Az AQAP-sorozat (Szövetséges minőségbiztosítási (minőségirányítási) Kiadványok) alkalmazását a NATO minőségügyi rendszerében a STANAG-4108 szabványosítási megállapodás rögzíti.

A kormányzati minőségbiztosítás az az eljárás, amelynek során a megfelelő nemzeti hatóságok biztonsággal megállapítják, hogy a védelmi termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos minőségügyi követelmények megvalósultak-e. Ezek a követelmények és előírások általában a vevő és szállító országok közötti, kormányközi szerződésekben jelennek meg.

A beszerzett termékekre vonatkozó, a minőség megfelelőségét tanúsító igazoló okmányokat is ez a szervezet állítja ki, melyet a szövetségi útmutató (STANAG 4107) alapján a NATO-tagországok kölcsönösen elfogadnak.

Az alkalmazott módszerek

A K+F folyamatába be kell építeni azon új irányelveket, melyeket a Szövetségi minőségbiztosítási (minőségirányítási) Kiadványok (AQAP) megkövetelnek. Ezek a következők:

Ø a NATO K+F elvei projekt irányítású teamek keretén belül valósulnak meg. A projekten belül személyre szólóan határozzák meg a feladatokat, kötelességeket és hatásköröket. A szabályozás céljából rögzítik, és utasításokban részletesen leírják: mit, kinek, mikor, mivel, miért és hogyan kell tenni (5 W 1 H módszer: what, who, when, with, why, how);

Ø a fejlesztéshez minőségügyi tervet kell készíteni, amely rögzíti a specifikus minőségügyi fogásokat, forrásokat és a tevékenységek sorrendjét egy adott fejlesztendő termék vonatkozásában. A minőségügyi terv részleteiben tartalmazza a fejlesztést végrehajtó szervezetek struktúrájának azon szervezeti elemeit, amelyek részt vesznek a fejlesztésben, beleértve az alvállalkozók szervezeti egységeit is. Utasításokban kell szabályozni a fejlesztés, tervezés eljárásait;

Ø a kockázatok korai felismerésére hiba-hatás elemzést, költség- és funkcióelemzést kell végezni.

Mit kell tenni?

A régi Harcászati Műszaki Követelmények (HMK-k) többségére nem jellemző az eszköz teljes életciklusában való gondolkodás, ami sem a NATO-elveknek sem az általános ISO minőségbiztosítási (minőségirányítási) előírásoknak nem felel meg. Ennek megváltoztatására a NATO ACMP 1…7 (Szövetséges Konfiguráció Irányítási Kiadványok) útmutatásait szükséges alkalmazni.

A berendezések és eszközök teljes életciklusa alatt alkalmazandó minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelményeket az ARMP 1...8 kiadványsorozat (a NATO megbízhatósági és karbantarthatósági követelményei) írja elő. A szövetséges tagállamok részére történő alkalmazásukról a STANAG 4174 rendelkezik.

A haditechnikai eszközök környezetállósági vizsgálatát az AECTP-100...600-as kiadványsorozat (Ellenőrzések a környezeti feltételekre vonatkozóan) határozza meg. A szövetséges tagállamok részére a STANAG 4370 szabványosítási megállapodás írja elő alkalmazásukat. A jelenleg alkalmazásban lévő MSZ K 065...072 (Szabványsorozat a környezetállóságról) követelmény rendszerét a fenti kiadványsorozattal összevetve kell módosítani.

Mivel tesszük?

A termékminőségi vizsgálatokat az Technológiai Hivatal szervezeti keretében működő vizsgáló laboratóriumok végzik, melyek a következő területeket fedik le: anyagvizsgáló labor, rádiókommunikációs labor, ballisztikai és lőkísérleti állomás, vegyi labor, környezetállósági labor.

A felsorolt laboratóriumok felszereltségük és a képzett személyzet hiánya miatt (lásd az emberi tényezők problémakört) a teljes körű termék-megfelelőségi vizsgálatok kis részét képesek csak elvégezni. A termékminőség megfelelőségének tanúsításához a hiányzó vizsgálatok elvégzésére külső, akkreditált vizsgáló laboratóriumok kapacitásait kell felhasználni. Tekintettel a haditechnikai termékek speciális voltára, ez nem minden esetben valósítható meg.

A fejlesztés folyamatában alkalmazott eszközrendszernek azonban csak egy részét képezik a vizsgáló eszközök.

Korszerűsíteni kell a kutatás-fejlesztés gyakorlati útmutatóit, amelyek a fejlesztési tevékenység eljárásait szabályozzák. Ebben szerepet kell kapnia a korszerű tervező információs rendszerek alkalmazásának is.

Motiváció

A NATO és az EU előírásai a termék teljes körű termékminőség-tanúsítását írják elő. A haditechnikai termékek vizsgálata, ellenőrzése, minősítése és tanúsítása annak érdekében történik, hogy ne kerüljenek rendszeresítésre olyan eszközök, amelyek nem teljesítik a törvényekben és jogszabályokban előírt követelményeket (élet, egészség, biztonság és a környezetre való hatás). A termékminőség ezen követelményeinek való megfelelést illetékes szakhatóságok felügyelik. Ezen termék-megfelelőségeket „jogilag szabályozott területnek”, a felhasználó, alkalmazó (vevő) követelményeinek való megfelelőségeket pedig a „piac által szabályozott területnek” nevezi a szakirodalom. Ezen két területnek való megfelelések alkotják a „teljes körű termék-megfelelőséget”.

Ahhoz, hogy az Technológiai Hivatal ezen követelményeknek megfeleljen és nemzetközileg is elismert tevékenységet folytasson a haditechnikai termékek és eszközök vizsgálatát ellátó vizsgáló laboratóriumok anyagi-technikai (vizsgáló eszközök és berendezések) valamint személyzeti fejlesztését kell előirányozni.

Menedzsment

A csatlakozás előkészítése érdekében létre kellett hozni — az MSZ EN ISO 9001-re épülő AQAP-2110-nek megfelelően — az Technológiai Hivatal minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszerét.

A vizsgáló laboratóriumokat az 1995. évi XXIX. törvény szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditálni kellett. A vizsgáló laboratóriumok szervezeti felépítése, általános működési rendje és minőségbiztosítása az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményekhez igazodik. Az MSZ EN 45001, a termékvizsgáló laboratóriumokra vonatkozó szabvány akkreditálási feltételeiben előírja, hogy a vizsgáló laboratóriumnak és személyzetének pártatlannak és függetlennek kell lennie, ami azt jelenti, hogy kizáró okként jelentkezik a vizsgálandó termék fejlesztésében való részvétel (etikai összeférhetetlenség). Ezért az Technológiai Hivatal szervezeti struktúrájában világosan és egyértelműen el kellett választani a termék fejlesztését és vizsgálatát.

Ezen követelményeknek való megfelelés csak úgy valósítható meg, hogy a termékvizsgálatokat végző laboratóriumokat egy új szervezeti elem irányítása alá rendeltük, amely szerv közvetlenül a Főigazgató (Főigazgató-helyettes) alárendeltségébe tartozik. Megnevezése lehet Vizsgáló és Terméktanúsító Osztály, mely a vizsgáló laboratóriumok eredményeit a termékre vonatkozó követelmények alapján értékeli és a termék-megfelelőség tanúsításáról szóló okiratot a Főigazgatónak jóváhagyásra felterjeszti. Az osztály működési rendjét és szervezeti felépítését a terméktanúsító szervezetekre vonatkozó MSZ EN 45011 szabványban előírtak határozzák meg.

A honvédelmi miniszter a haditechnikai fejlesztés területén a minőségügyi rendszerek megfelelőség-tanúsítására a Technológiai Hivatalt a jelölte ki. A kijelölt katonai minőségügyi hatóságnak a fejlesztő szervezetek minőségügyi rendszerére vonatkozóan az AQAP-2110 (NATO minőségbiztosítási (minőségirányítási) követelmények a tervezéshez, fejlesztéshez, gyártáshoz) kiadványt kell érvényesíteni mint katonai minőségbiztosítási dokumentumot.

N Önellenőrzés: Életciklus Halszálka Minőségbiztosítás

? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:

Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy hadfelszerelési eszközt, és írja le, hogy mit jelent az interoperabilitás fogalma a kiválasztott eszköz esetében. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.

? Feladat a PhD hallgatók részére:

Válasszon ki - érdeklődési körének megfelelően - egy hazai fejlesztésű fegyverzeti eszközrendszert, és írja le, hogy mit jelent az interoperabilitás fogalma a kiválasztott eszközrendszer esetében. Keressen a kiválasztott eszközrendszerre vonatkozó hazai és külföldi publikációkat. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.