Ahhoz, hogy a K+F helyét és szerepét meghatározzuk a logisztika rendszerében elegendő a logisztika fogalmát felidéznünk. Minthogy a haditechnikai K+F egy speciális típusa az általános értelemben vett K+F-nek, így magától értetődő, hogy csak akkor lesz hiteles és valós vizsgálatunk, ha a logisztika számos definíciója közül, a területhez leginkább közel eső fogalmat vesszük górcső alá. Természetesen a civil szférához hasonlóan a hadtudósok között is számos megközelítés létezik, attól függően, hogy ki-ki hová helyezi a hangsúlyt a stratégiai, harcászati, mozgatási és előállítási (termelési) kapcsolatrendszerben. Mindezek mellett a NATO egy igen részletes és átfogó meghatározást ad a katonai logisztika fogalmára, amely kitűnő kiindulási alapot szolgáltat további vizsgálatainkhoz (NATO Logisztikai Kézikönyv (1998.) p. 27. és 29.).

„Logisztika: A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki :

1. tervezés és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-karbantartás, kiürítés és az anyagok (anyag: eszköz a legtágabb értelemben, amely magába foglalja a gépjárműveket, fegyvereket, lőszereket, üzemanyagot stb.) kiosztása;

2. személyszállítás;

3. létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása;

4. szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;

5. orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása.”

Tovább szűkítve a kört észrevehetjük, hogy mint a logisztikára általában, a katonai logisztikára is érvényes az a megállapítás, miszerint két egymástól jól elkülöníthető területre osztható: az Előállítói (fejlesztési, gyártói, beszerzési) logisztikára és a Felhasználói (fenntartási, működtetési) logisztikára. Azaz a katonai logisztika magában foglalja mind a készletek és a képességek kialakítását, mind a fegyverzet és a haderő harcképességének a fenntartását. (Természetesen a logisztikának előbbiekben ismertetett két területe az előállító és a felhasználó közötti kapcsolatrendszerre vonatkozik és a logisztikai funkciók teljesülési módja szempontjából még további részekre is osztható, amelytől jelen esetben eltekinthetünk.)

Eljutottunk tehát a logisztika azon területéhez, amely a kutatással, a tervezéssel, a fejlesztéssel, a gyártással és az anyagi eszközök átvételével (elfogadásával) foglalkozik, azaz az Előállítói logisztikához. Amint azt a logisztika definíciójából is láthattuk a K+F, a rendszerben elfoglalt elsődleges helye révén rendkívül markáns szerepet játszik és alapvetően meghatározza a logisztika további részfolyamatait, melyet nagyon jól alátámaszt a katonai logisztika teljes élettartam modell szerinti vizsgálatának folyamatábrája (Dr. Turcsányi Károly: Üzemfenntartás elmélet és módszertan (ábrák, vázlatok és kompendiumok), ZMNE Doktori Iskola, Budapest, 2000. p. 9.).

A blokkdiagramból jól látszik, hogy a felvázolt elméleti modell hatékony gyakorlati működésének egyik legfontosabb záloga – a konkrét stratégiai célok és meglévő erőforrások mellett – az első láncszem, azaz az eredményes K+F. Mivel ezen terület igen meghatározó hatással van a logisztikai rendszer további folyamataira, valamint a többi részterülethez képest jóval időigényesebb, így számos kísérlet történt már arra, hogy minél hatékonyabbá és ezáltal eredményesebbé tegyék az Előállítói Logisztika ezen szegmensét.

N Önellenőrzés: Logisztika

? Feladat a BSc és MSc hallgatók részére:

Hasonlítsa össze a hadfelszerelési anyag életciklus, és a logisztika rendszerelemeit, keresse meg azok kapcsolatát. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.

? Feladat a PhD hallgatók részére:

Hasonlítsa össze a hadfelszerelési anyag életciklus, a logisztika és a minőségbiztosítás rendszerelemeit, keresse meg azok kapcsolatát. Az eredményt küldje meg a kpluszf@zmne.hu e-mail címre.